A bosszú mozgatója a félelmünk

Mottó: „Kimenvén találkozott egy szolgatársával,
aki 300 dénárral tartozott neki.
Rögvest nekiesett, fojtogatni kezdete, mondván:
’Add meg, amivel tartozol!’”
(Mt 18,28)

Bizony, az a fránya megbocsátás, sokunknak okoz gondot. Bár naponta imádkozzuk, hogy „bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”, mégis, örökké bosszúért lihegünk. Sokan mondják, hogy a szemet szemért elve dívik. Ha még csak így lenne! De mi bizony ebben Lámek gyermekei vagyunk: nem tartunk mértéket. („Megöltem egy férfit sérelmemért, leütöttem egy ifjút sebhelyemért; ha Káint megbosszulják hétszer, Lámeket hetvenhétszer!”)

Persze legyünk igazságosak: ebben a nagy bosszúban a mozgatónk valójában a félelem. Félünk attól, hogy aki egyszer fölénk kerekedett és sérelmet okozott nekünk, ismét megteheti, ezért hát úgy gondoljuk, hogy jobb megelőzni a bajt. Ha elpusztítjuk az ellenséget, többé biztosan nem okoz kárt nekünk. (Szép, logikus gondolat!)
A keresztény ember megbocsátásának alapja éppen ennek a félelemnek a hiánya (kellene, hogy legyen). Jézus azért tud megbocsátani a kereszten is, mert ő nem fél megkínzóitól. Nem érzi úgy, hogy ki lenne szolgáltatva nekik, hiszen megmondta: „Az életemet nem veszi el senki, magam adom oda és magam veszem vissza.”

Persze, erre mondhatjuk, hogy Jézus isteni természete szerint mondhatta mindezt, mi viszont emberek vagyunk. Ez igaz, de nekünk meg azt mondta, hogy a hajunk szála sem görbülhet Mennyei Atyánk tudta nélkül. Sőt, ha ebből nem értenénk, külön figyelmeztet: „Ne féljetek azoktól, aki megölik a testet, inkább attól, aki a testet is, a lelket is a kárhozatba taszítja.” Ha valóban hiszünk az Isten gondviselő szeretetében, akkor tudnunk kell: nem vagyunk kiszolgáltatva az embereknek, legfeljebb az Istennek.
Ehhez járul még az, hogy a bűnös ember valójában szánalomra méltó, mert a bűn meghasonlást idéz elő. Bűne következtében az ember meghasonlik az Istennel, társaival és önmagával. (A gyónásban az Istennel való meghasonlást orvosoljuk; társainkkal való meghasonlásunkra a bocsánatkérés és a jóvátétel az orvosság, míg az önmagunkkal való meghasonlottságra az aszkézis (önnevelés) és a búcsú.) Akit tehát bűnös módon károsítanak meg, jó, ha felidézi: elsősorban és kizárólag nem is ő ennek a cselekedetnek az áldozata. Ha tehát a védekezés jogos és indokolt lehet is, a többszörös visszafizetés nem, mert csak súlyosbítja a veszélyt, hiszen megerősíti ezt az embert meghasonlottságában.
Mindez persze nem áll ellentétben azzal, hogy kérjük az Istent, szolgáltasson nekünk igazságot. Számtalan zsoltárban könyörög a hívő azért, hogy Isten védelmezze meg ellenségeitől. Ezekben nem az ellenség iránti gyűlölet motívuma bujkál, sokkal inkább az a vágy, hogy Isten nyilvánítsa ki, mennyire szereti a benne bízókat: az Isten bosszúja egyszersmind válasz arra a gúnyolódásra, amelyet a hívő a gonoszok részéről kénytelen elviselni: „Az Úrban bízott, hát mentse meg!” (Mai formájában: „Imádkozó, templomos ember volt, mi haszna belőle?! Hiszen megölték, kitelepítették, kifosztották, megalázták, tönkretették! Azt hiszi, érdekli az Istent az ő sorsa?!”)

Mi, akik tudjuk, hogy milyen nagy jelét adta Isten annak, hogy nem közömbös sorsunk iránt, bátran megbocsáthatunk, hiszen Az, aki ezt megtette, gondoskodni fog arról is, hogy nekünk igazságot szolgáltasson, talán éppen azáltal, hogy ellenségeinket kihozza meghasonlottságukból. Vegyük ezt észre, és ha a bocsánatkéréssel megtették az első lépést felénk, elzárkózásunkkal ne akadályozzuk meg ezt.

(Eredetileg közzétéve: 2006. szeptember 6.)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: