A kényelem ára az állampolgári szabadság és az alkotmányos rend

 

Mottó: „Si vis pacem, para bellum.”

„A Királyi Gárda tagjai közé kizárólag olyan feddhetetlen előéletű, katolikus vallású, 25 és 45 év közötti férfiak vettek fel, akiknek magassága elérte a 175 cm-t, súlya nem haladta meg a 80 kg-ot és korlátozás nélkül alkalmasak voltak a katonai szolgálatra. A Királyi Gárda tagjainak rendelkezniük kellett valamilyen felsőfokú polgári végzettséggel, a felvételnél előnyt jelentett a katonai kiképzés és a fegyveres és rendvédelmi szerveknél korábban szerzett gyakorlat. A Királyi Gárda tagjai nem csupán a kézifegyverek használatában és az önvédelmi sportokban szereztek jártasságot, de a kiképzés során megismerkedtek a korszerű hadászati eszközök felépítésével és alkalmazásával, valamint a hadászat és hadvezetés elméletével is. A Királyi Gárda fő feladata a király személyének és alkotmányos tekintélyének védelme volt, ezért nem csupán arra kellett alkalmasnak lennie, hogy tömeges zavargás alkalmával fenntartsa a rendet, de arra is, hogy eredménnyel szálljon szembe a katonai vezetés részéről indított hatalom-átvételi kísérletekkel, ennek keretében időlegesen átvegye a katonai és polgári közigazgatás irányítását. A Királyi Gárda parancsnoka és tagjai utasításokat és parancsokat kizárólag az uralkodótól, illetve – az uralkodó hiányában, illetve távollétében – a Királyi Tanácstól, sürgős esetben a helytartótól, illetve a kormányzótól fogadhattak el. A Királyi Gárda tagjainak fegyelmi ügyeiben fokozott szigorúsággal jártak el, a király és a törvényes rend iránti hűségüket és ragaszkodásukat minden eszközzel igyekeztek fenntartani és elmélyíteni. A Királyi Gárda tagjait a felső korhatár betöltését követően általában magas katonai és polgári tisztségekbe nevezték ki, ahol ugyancsak kiemelkedő eredményességgel végezték feladatukat. A megszállók által felállított bábkormány első intézkedései közé tartozott a Királyi Gárda felszámolása …”

Elnézést kell kérnem kedves Olvasóimtól, hogy mai bejegyzésemet ezzel a kissé száraz, lexikonok szócikkére emlékeztető idézettel kezdtem, de manapság annyit hallani különböző Gárdákról, amelyek jelzője hol „magyar”, hol „nemzeti”, hol meg „honi”, hogy úgy gondoltam, az ezzel kapcsolatos álláspontom ismertetését megelőzően magam is ismertetek egyet.

A vita középpontjában lényegében az áll, hogy szükséges-e, illetve helyes-e a hivatásos haderő mellett egy olyan önkéntesekből álló fegyveres testület felállítása, amelynek célja az, hogy a honvédség erőit – annak elégtelensége esetén – kiegészítse. A támogatók a honvédség alacsony létszámára és felszereltségére hivatkoznak, az ellenzők az ilyen félkatonai csoportok nemzetbiztonsági kockázataira.

Először is szögezzük le, hogy az Alkotmány és az egyesülési törvény kifejezett rendelkezése szerint fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne a szükséges kiképzést és felszerelést megszerezni, vagy félkatonai szervezeteket látszólag törvényesen létrehozni. A lőfegyverek használatát és az önvédelem módszereit sportegyesületek egyéb fegyverek használatát katonai hagyományőrző egyesületek keretében is el lehet sajátítani. (Ezeket a kiskapukat használta egyébként Magyarország és Németország a Párizs-környéki békék haderő-korlátozó rendelkezéseinek kijátszására.) Robbanószerek és -szerkezetek – amelyek engedély nélküli birtoklása bűncselekmény – törvényesen – és viszonylag egyszerűen -beszerezhető alapanyagok felhasználásával is elkészíthetők (pl.: Molotov-koktél). Lőfegyverre önvédelmi célra való hivatkozással – megfelelő oktatást és vizsgát követően, a rendőrség engedélyével – legálisan szert lehet tenni (a lőfegyver és lőszer engedély nélküli birtoklása ugyancsak bűncselekmény). Állandó, kézifegyverrel felszerelt csapaterő is viszonylag egyszerűen létrehozható egy őrző-védő tevékenységet folytató gazdasági társaság keretében. Természetesen ezeknek az eszközöknek és készségeknek politikai célra való felhasználása súlyos bűncselekmény, akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető.

Kétségtelen, hogy különböző önkéntes alapon szerveződő, állami ellenőrzés nélkül működő csoportok katonai jellegű kiképzésének és felfegyverzésének komoly nemzetbiztonsági kockázata van, de nem szabad elveszítenünk a józanságunkat. Amint a fenti felsorolásból is látható, törvényes tevékenység leple alatt meglehetősen veszélyes tevékenységek folytathatók, és jelentős csapásmérő erők összpontosítására is lehetőség nyílik, ha a hatóságok nem elég éberek. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy egy valóban veszélyes csoportosulás nagydobra verné megalakulását, illetve céljait.
Az azonban valós veszély, hogy létrejöhetnek olyan állandó fegyveres erők, amelyek – megfelelő ellenszolgáltatás ellenében – képesek és készek az állam rendje és az állampolgárok szabadsága ellen fellépni. E probléma nem új keletű: valamennyi zsarnoki rendszer – az ókori római császároktól az abszolutista uralkodókon keresztül a totalitárius diktatúrákig – azzal igyekezett megszilárdítani hatalmát, hogy saját fizetett fegyveres alakulatot hozott létre, és az általános részvételen alapuló haderőt pedig igyekezett elsorvasztani. A nép ugyanis hatalmas erő, de csak akkor, ha tagjai rendelkeznek a fegyveres ellenálláshoz szükséges készségekkel. Az általános hadkötelezettség éppen ezért nyugodtan a demokrácia biztosítékai közé sorolható.

Véleményem szerint ezért az alkotmányos rend, az állampolgári szabadság és nemzeti függetlenség védelmében nem önkéntes alapon szerveződő félkatonai alakulatokra van szükség, hanem arra, hogy a hadköteles férfiak mindegyike – a Honvédség és a Katasztrófavédelem Országos Parancsnokságának felügyelete és szakmai irányítása alatt – megfelelő katonai és polgári védelmi kiképzést kapjon, és az így megszerzett képességeket időről-időre felfrissítse.
Ez korántsem jelentene a hadköteles személyekre túlzottan nagy megterhelést, hiszen a sorkatonai szolgálat eltörlését megelőzően – legjobb tudomásom szerint – a tulajdonképpeni kiképzés időtartama 1-1,5 hónap volt, így az alapkiképzés akár a fiatalok utolsó iskolaköteles tanévét követő nyáron is teljesíthető. A készségek felfrissítése ugyancsak megoldható úgy, hogy meghatározott időszakonként (3-5 évente) a hadköteles személyek 1-2 hetes pótkiképzésen vesznek részt, ahol egyrészt igazolják a korábban megszerzett készségek meglétét, másrészt az eltelt időszak újdonságaival ismerkednek meg. Ha a kiképzés rendje nem túlzottan bürokratikus – például a pótkiképzés időpontját a törvény által megszabott keretek között a hadköteles személy maga választhatja meg – e katonai jellegű tevékenység nem zavarja a normális civil életet.
Nagy előnye lenne viszont ennek a megoldásnak az, hogy fegyveres összeütközés, elemi csapás, illetve alkotmányos rend elleni támadás esetén a közhatalomnak nagy létszámú, jól kiképzett, könnyen mozgósítható erők állnának a rendelkezésére, amelyek azonban – éppen átfogó társadalmi összetételük, és alapvetően civil jellegük miatt – nem használhatók fel csoportérdekek védelmében a társadalom és az alkotmányos rend ellen. A különböző társadalmi csoportok tagjai által közösen elvégzett honvédelmi és polgári védelmi feladatok ezen felül jótékonyan hatnának a társadalmi szolidaritásra is, és közösségteremtő szerepet is játszhatnának, ami csökkentené a társadalmon belüli ellentéteket.

Természetesen minden korban kényelmesebb a honvédelmet és más közbiztonsági feladatokat jól fizetett szakemberekre bízni, és a közügyektől visszahúzódva csak saját ügyeinknek élni. A baj az, hogy e kényelem ára állampolgári szabadságunk és az alkotmányos rend. A honvédelmi és biztonsági kiképzés és igénybevétel célja tehát éppen nem az, hogy a társadalmat egyetlen fegyelmezett hadsereggé formáljuk, hanem az, hogy megvédjük a társadalom szabadságát és az állam civil jellegét. Hiszen már a régi rómaiak is így intették egymást: „ha békét akarsz, készülj a háborúra!

(Eredetileg közzétéve: 2007. augusztus 23.)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: