A világot ugyanis Isten jónak teremtette

Mottó: Legyetek tökéletesek, mint Mennyei Atyátok tökéletes!” (Mt 5,48)

Legutóbbi jegyzetem utolsó mondata – amely a szerkesztés folyamán címmé is magasztosult – kétértelműre és meghökkentőre sikeredett. Egyrészt félrevezető, másrészt nagyon is indokolt a tökéletességet és az Isten előtti kedvességet szembeállítani. Ráadásul, amint az a mottóból is kitűnik, maga Jézus hív fel a tökéletességre, így bizony eretnekséghez közelít ez a megállapítás – legalábbis első látszatra.

A tökéletességet az emberek többsége a hibátlansággal, tévedhetetlenséggel, a lehetőségek lehető legjobb felhasználásával, a képességek maradéktalan kiteljesedésével azonosítja. A tökéletesség tehát egy olyan állapot, amelyben megszűnik a fejlődés és kártékony a változás, hiszen jobbá nem lehet az ember, csak rosszabbá. Ilyen értelemben tökéletessé válni – ez kicsit a szamár orra elő lógatott répa esetére hasonlít, hiszen az ember bárhogy is törekednék erre a tökéletességre, végessége és esendősége folytán ezt a célt sohasem érné el. A tökéletesség így pusztán az Isten sajátja, egy istené, aki változatlan, statikus, mindig egyforma – bálvány.

Az ilyen tökéletesség elérését mégis számos vallás tűzi ki követői részére, elsősorban azok, amelyek az embernek isteni természetet tulajdonítanak, tehát a panteista és a dualista vallások, mint például a buddhisták, manicheusok, vagy újabban a Jehova tanúi, vagy a szcientológia hívei. Tekintettel arra, hogy e vallások szerint az ember, vagy legalábbis a lelke az istenséghez tartozik, a boldogság kulcsa ennek az isteni természetnek – amely lényegénél fogva tökéletes – a kibontakoztatása. Ennek útja ezek szerint a vallások szerint az, hogy azt, ami nem ehhez az isteni természethez, hanem a világhoz – amely a panteista vallásokban a maga egyedi jelenségeiben csak látszat, a dualistáknál általában a gonosz őserő műve – kötődik, el kell távolítani az emberi személyiségből. A boldogság útja tehát a személyiség megtisztítása, az egyéni tökéletesség fokozása.

A kereszténység és az izraelita hit azonban egészen másféle világszemléletből táplálkozik: számunkra a minket körülvevő világ nem látszat és nem is a gonosz műve. A világot ugyanis Isten jónak teremtette, így ami rossz található benne, az a szabad akarattal rendelkező teremtmények eltévelyedésének a következménye. A rossz persze kiküszöbölendő, de erre az ember ereje elégtelen, ezért is van szükség a megváltásra. A kereszténység örömhíre éppen az, hogy „amikor még erőtlenek voltunk Krisztus az erre alkalmas időben meghalt a bűnösökért, noha az igazért is alig hal meg valaki, legfeljebb jó emberért vállalják a halált.” (Róm.5,6-7). Nem az egyéni tökéletesség tehát a boldogság útja; a boldogság lehetőségét Isten szeretete adja meg számunkra.

Jézus felhívása a tökéletessége ennek nem mond ellent, főleg, ha megnézzük, minek kapcsán mondja ezt. Ez a felhívás ugyanis az ellenségszeretetről szóló gondolatát zárja le. Az a tökéletesség, amiről Jézus itt beszél, a viszonzást nem váró szeretet tetteiben nyilvánul meg; ez az, amely az Atyához teszi hasonlóvá az embert, aki „felkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, esőt ad igazaknak, bűnösöknek is” (Mt.5,45).

Azt, hogy önmagában a bűnök elkerülése még nem ad üdvösséget, hiszen fakadhat gyávaságból, kötelességtudatból is, nem lehet számunkra új, hiszen a tékozló fiú bátyja (most rólunk van szó, „kegyes” keresztények!) is ezen az úton jutott el a keserűségből és gyűlöletből fogant boldogtalanság állapotába. Isten azonban ebből az állapotból is a tökéletességére hív meg bennünket: ha keserűségből ellenségnek tekintjük is a körülöttünk élőket, ez nem ok arra, hogy gyűlöljük is őket. Ez a nagylelkű, viszonzást nem váró jóság – amely persze nem könnyű – feloldja a keserűséget (hiszen aki nem vár semmit, nem csalódik, még csak be se lehet csapni), ráadásul szó szerint „isteni” érzés.

Egyszóval: gyakoroljuk az ellenség szeretetét, tegyünk jót viszonzást nem várva, és a többit bízzuk nyugodtan az Istenre!

(Eredetileg közzétéve: 2007. március 23.)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: