Amit Isten egybekötött…

Mottó: “Sötétség borult elméjükre és elidegenedtek az istenes élettől tudatlanságukban,
amely szívük megátalkodottságának következménye.
Lelkileg eltompulva kicsapongáso
kra adták magukat,
és kapzsiságból mindenféle ocsmányságot űznek.”
(Ef.4,18-19.)

Jean Bodin, a szuverenitás-elmélet atyja, az abszolutizmus ideológiájának első kifejtője még úgy tanította, hogy az abszolút uralkodó bármit megtehet, hiszen Isten után ő a legfőbb tekintély, ezért nem köti semmilyen törvény, kivéve az isteni törvényt. Boldog idők, amikor még valamilyen korlátját elismerték a törvényalkotásnak!

Ha az ember a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslatot (T/4411.sz.) olvasgatja, rögvest az jut eszébe, hogy itt nem szimpla ostobaságról, hanem a gonoszság cinikus, hazug és pökhendi megnyilatkozásáról van szó. Azután, hogy az Alkotmánybíróság többször kimondta (14/1995. AB hat., 65/2007. AB hat.): a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, bejegyzett élettársi kapcsolat néven lényegében lehetővé teszi egyneműek házasságát. A név ugyanis ne tévesszen meg senkit: a tervezet 1-4.§-aiból ugyanis egyértelmű, hogy a felek között – tartalma szerint – polgári házasság jön létre, ami az Alkotmány 15.§-ának alig leplezett megsértése.

A Tervezet egyébiránt nem csupán alkotmánysértő, de a polgári jog rekodifikációjának – az 1003/2005. számú kormányhatározattal jóváhagyott- koncepciójával is szöges ellentétben áll. Eszerint ugyanis: “A Koncepció – a házasság intézményének gyengítése nélkül – számot vet azzal a ténnyel, hogy az élettársi viszonyok szaporodnak, és hogy az élettársakat szülői minőségben ma is ugyanazok a jogok illetik és kötelezettségek terhelik, mint a házastárs szülőket. Ezért a családjogi könyv az élettársak kapcsolatai körében – az eddig is (a polgári jogi társaság normái között) szabályozott vagyonjogi hatások mellett – a hosszabb élettársi viszony megszakadása (és további feltételek fennállása) esetén az élettársat megillető tartási jogot szabályozni kívánja. Az élettársnak a közösen lakott lakásra vonatkozó lakáshasználati jogát pedig – hosszabb élettársi viszonynak az egyik élettárs halálával történő megszűnése esetére – a Koncepció öröklési jogi eszközökkel kívánja biztosítani.” A Koncepció tehát nem ismeri a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét, és csupán két többletjogot akar megadni a tartós élettársi kapcsolatban élőknek: a tartási jogot, és – halál esetére – a túlélő élettárs javára lakáshasználati jogot. Igaz ugyan, hogy az új Ptk.-nak az 1050/1998. sz. kormányhatározattal kinevezett Polgári Jogi Kodifikációs Bizottság által készített tervezete már ismeri az élettársi kapcsolat bejegyzését, de csak mint deklaratív aktust, amely az élettársi kapcsolat fennálltának tényét bizonyítja.

A Tervezet nyilvánvalóan az egyneműek házasságát akarja legalizálni, hiszen a különnemű párok eddig sem azért idegenkedtek a házasságtól, mert magával a névvel volt bajuk, hanem mert az azzal járó kötöttségeket (elsősorban a formális köteléket) nem vállalták. Igencsak álságosnak érzem egyébként azt az érvet is, mintha 800.000 homoszexuális személy vágyának tárgya lenne ez az intézmény. Figyelembe véve azt, hogy a különnemű házaspárok között, ahol a házasságkötés eddig is megengedett volt, és a közös gyermek születése is ösztönző tényezőként hat, a házasodási arány nagyjából 60%, nincs okunk feltételezni, hogy az azonosnemű párok ennél nagyobb arányban házasodnának; azt pedig elég nehéz feltételezni, hogy ebben az országban közel 1,5 millió homoszexuális ember él tartós, azonosnemű párkapcsolatban. Valójában e számnak legfeljebb a tizede jöhetne szóba, ami azért elég komoly különbség.

Értsük meg: itt nem az azonosnemű párkapcsolatok tilalmáról van szó, hanem arról, hogy az állam kiemelten támogatja-e ezeket a párkapcsolatokat. Gyakran elhangzó érv, hogy számos kultúra elismeri a homoszexuális kapcsolatot normális kapcsolatként, annak elutasítása retrográd keresztény előítélet. Ez részben igaz is: az antik Görögország egyes városállamaiban a férfiak szerelmét magasabbrendűnek tartották, mint a különneműek hasonló kapcsolatát. Az is igaz viszont (amit igyekeznek elfelejtetni), hogy még ezek a kultúrák sem ismerték el az azonosneműek kapcsolatát házasságként, noha ezekben a kultúrákban a házasság jóval kevésbé volt formalizált intézmény, mint ma Európában. Ennek igen egyszerű oka volt: a házasság, mint jogintézmény célja megfelelő, tartós keretet biztosítása a humánreprodukció (gyermeknemzés és –nevelés) számára.

A házasság mint kulturális intézmény gyökerei is a gondoskodással függnek össze: a házasság, mint társadalmi kapcsolat célja eredendően kettős. Egyrészt, a férfi és nő házassága hozta létre a kapcsolatot a férfi és a nő gyermekei között; másrészt e kapcsolat alapján gondoskodott a férfi a nő és gyermekei tartásáról. A “gyengébb nem” gondolata a lovagkor és a romantika terméke; a nőt a kezdeti időszakban nem tekintették gyengébbnek, illetve elesettebbnek, egyértelműen azért szorult tartásra, mert a gyermeknevelés akadályozta az élelemszerzésben. A házassági kötelékhez fűződő többletjogok tehát a közös kiskorú gyermek érdekeit, és nem a házastársak egymás iránti érzelmeinek kifejezését hivatottak szolgálni. Éppen ezért egy olyan kapcsolatot, ahol a közös gyermek nevelése kizárt, hiszen a szülői kapcsolat létesítését a természet, illetve a közös örökbefogadás meg nem engedett volta kizárja, nem lehet a szorosan a házassági kötelékhez fűződő jogokkal felruházni. (Nem megfelelő érv az sem, hogy az ellentmondást a közös örökbefogadás tilalmának feloldásával kellene feloldani, hiszen ez kifejezetten ellentétes lenne a kiskorú gyermek érdekeivel.)

Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottsága szótöbbséggel (11:8 arányban) általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot, az Alkotmányügyi Bizottság még nem nyilatkozott. Hamarosan elválik, vajon egy abszolút uralkodó önkénye, vagy egy demokratikus jogállam törvényhozásának önkénye-e a nagyobb….

(Eredetileg közzétéve: 2007. november 23.)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: