A magyarok törvénye

Mottó: “Mindennek megvan az órája,
és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt:”(Préd.3,1)

E hét  közjogi szempontból talán legjelentősebb eseménye mindenképpen az Országgyűlés feloszlására vonatkozó határozati javaslatról való szavazás. Nyugodtan állíthatom, hogy ehhez az eljáráshoz semmi közöm nem volt, ugyanakkor kétségtelenül magam is kialakítottam – szigorúan a közjogi szempontokat mérlegelő – álláspontomat.

Maga a javaslat (H-6210) főleg azzal indokolja a parlament feloszlatásának szükségességét, hogy “A kisebbségi kormány nem képes az ország működőképességéhez szükséges döntéseket meghozni, így komoly veszélybe került nemcsak a jövő évi állami költségvetés elfogadása, de olyan döntések meghozatala is, melyek az adórendszer, a közszféra vagy a nagy ellátórendszerek reformja révén hazánkat növekedési pályára állíthatnák – a stagnálás vagy még rosszabb esetben a lemaradás évei helyett.” Ez az érvelés azonban nem foghat helyt, hiszen az állami költségvetés elfogadására nyitvaálló határidők még nem teltek el, és igazából még egyetlen fontos törvényjavaslat sem bukott meg a parlamenti többség ellenállásán, így erre hivatkozással az Országgyűlés feloszlatása időelőtti. (Más helyzet áll természetesen elő, ha a költségvetést ez év folyamán nem sikerül elfogadni.)

A másik megfontolandó érvet pedig a történeti alkotmány szolgáltatja. Az Országgyűlés önfeloszlatási jogát ugyan az Alkotmány csak annyiban korlátozza, hogy rendkívüli állapot és szükségállapot idején megtiltja ezt, de mégis indokolt figyelembe venni az 1848. évi IV. törvénycikknek a királynak az Országgyűlés feloszlatására vonatkozó jogát szabályozó 5.§ és 6.§-át. Eszerint az Országgyűlést feloszlatása esetén három hónapon belül újra össze kell hívni, és a feloszlatás kizárt, ha még nem fogadták el a költségvetést illetve a zárszámadást. Ezt a szabályt a gyakorlatilag állandó ülésezés kialakulását követően, már a XX. század első felében is úgy értelmezték, hogy az Országgyűlés ugyan feloszlatható a következő évi költségvetés elfogadását megelőzően, de csak akkor, ha az új Országgyűlés szabályszerű összehívását követően még abban az évben elfogadható a következő évre vonatkozó költségvetési törvény.  Jelen esetben a feloszlás időpontja (szeptember 30-a) – a választási eljárásra vonatkozó határidők miatt – ezt lehetetlenné tette volna.

Mindezekre tekintettel a feloszlás kimondás jelenleg nem tűnik időszerűnek, ezért komolyabb megfontolás után a határozatot valószínűleg én sem támogathattam volna.  Most tehát kíváncsian várjuk az igazság pillanatát, ami a költségvetési törvény végszavazásakor jön el.

(Eredetileg közzétéve: 2008. szeptember 17.)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: