Egyházi anatómia

Mottó:A test ugyan egy, de sok tagja van,
a testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test. Így Krisztus is.
Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben
egy testté lettünk a keresztséggel.
” (1Kor.12,12-13.)

Ezen a héten tartjuk az ökumenikus imahetet, amikor mi, a különböző keresztény felekezetek hívei közösen imádkozunk a keresztények egységéért. Nagy lépés ez, különös tekintettel arra, hogy alig egy évszázada még kölcsönösen kitiltottuk egymást templomainkból. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a köztünk lévő különbségek nagy része fennmaradt. Az ökumenikus gondolat nem azt jelenti, hogy értékeinket félredobva valamiféle langyos közömbösségben forrjunk össze. A teljes és látható egység megteremtése csakis Krisztushoz, a forráshoz való visszatérés, keresztény közösségeink értékeinek újrafelfedezése és mélyebb megértése révén történhet. A látható egység megvalósulása tehát még várat magára, ám mi mégis legalább hetente megvalljuk hitünket Krisztus egyetlen Egyházában. Hogyan lehet ez?

Valamennyi keresztény felekezettel közös kincseink közé tartozik a keresztség szentsége, amely nem csupán eltörli az áteredő bűn pecsétjét lelkünkről, helyette Krisztus bélyegét nyomva ránk, de egyidejűleg tagjaivá is tesz bennünket a megváltott emberek közösségének, az Egyháznak. A keresztségünk révén tehát Krisztus egyetlen, szent és egyetemes Egyházának tagjai leszünk. Tudjuk ugyanakkor, hogy mi magunk távolról sem vagyunk bűntelenek, és igencsak nagy merészség volna részünkről magunkat szentnek minősíteni. Ez a látszólagos ellentmondás számos hitvita forrása volt a középkor folyamán, és erősítette az egyházon belül az elkülönülés szellemét. Ma, amikor számtalan keresztény felekezet működik, inkább az egység és – különösen a protestáns kisegyházaknál – az egyetemesség léte kérdőjeleződik meg a hétköznapokban.

A nicea-konstantinápolyi hitvallás azonban világos: az Anyaszentegyház egy, szent és egyetemes (katholikosz). Az, hogy ez miként egyeztethető össze hétköznapi tapasztalatainkkal, egy szerény, és nyilván fogyatékos példával világosítanám meg. Szent Pál szerint az Egyház Krisztus titokzatos teste: e test metafora segít megérteni az egyház egységének, egyetemességének és szentségének problémáját.

Ha az Anyaszentegyház egésze Krisztus teste, akkor szent is, hiszen Krisztus, a megtestesült Fiú-Isten istenségéből fakadóan egészen szent, márpedig a szentnek a teste is szent; a test ugyan nem azonos az emberrel, de hozzátartozik az emberhez. Ha az Egyház a test, akkor mi, keresztények vagyunk ennek a testnek a sejtjei. A mi tevékenységünk – hasonlóan az emberi test sejtjeihez – részint a saját fennmaradásunkat, részint a szervezet egészének fennmaradását és működését szolgálja. Az egyes sejtek tápanyagokat vesznek fel, és különböző anyagokat állítanak elő, emellett reagálnak a külső ingerekre. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, az emberi szervezetben a sejtek életére a vérkeringés, az immunrendszer és az idegrendszer van a legnagyobb hatással. Az első biztosítja a tápanyagok áramlását, a második a sejtek védekezését, a harmadik a szervezet összehangolt működését. Ennek mintájára – mivel lelki életünk tápláléka az isteni kegyelem – az Egyház vérkeringése a szentségek kiszolgáltatása, immunrendszere az Egyházi Tanítóhivatal, idegrendszere pedig az egyházi hierarchia által gyakorolt egyházkormányzati hatalom.

Az, hogy egy sejt a szervezet része, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy e három nagy rendszer számára elérhető. Lehetséges például, hogy a vérkeringés az adott területen pang, esetleg a közeli hajszálerek – érelzáródás következtében – egyáltalán nem kapcsolódnak bele a vérkeringés hálózatába. Ezen a helyen nyilvánvalóan tápanyaghiány áll be, és sorvadásnak indulnak a sejtek. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a sejtek más módon sem juthatnak tápanyaghoz, hiszen a tápanyag kis mértékben a sejtek között is áramlik, de mindenesetre itt a forrás szegényesebb. Ugyanakkor lehet, hogy egészséges érhálózat mellett is halódnak a sejtek, ha nem képesek a tápanyagot felszívni.

Hasonlóan van ez a szentségekkel is: a szentségek kegyelemközlő eszközök, amelyeket a keresztények egy része igénybe vesz, más része nem. Aki nem veszi igénybe ezeket, az elveszt egy fontos kegyelemforrást; ettől függetlenül Isten kegyelme hozzá is eljuthat, de jóval nehezebben. Ugyanakkor lehet, hogy valaki bár él a szentségekkel, de nem törekszik arra, hogy az ebből fakadó kegyelmek erejéből életét Isten tetszése szerint élje; az ilyen ember lelkileg rosszabb állapotba kerülhet, mint az, aki a kegyelem szentségi forrástól távol is a lehető legjobban igyekszik Isten kegyelmét felhasználni.
Vannak ezenkívül elrákosodott sejtek is, amelyek csak táplálkoznak és növekednek, de nem hajlandók a szervezet szolgálatában rájuk rótt feladatokat ellátni. Ehhez hasonló az olyan keresztény, aki a kegyelmeket csak maga épülésére használja, de semmit sem tesz a több keresztény üdvössége érdekében, noha „a Lélek ajándékait mindenki azért kapja, hogy használjon vele” (1Kor.12,7).

Az immunrendszer a kívülről betolakodó ellenséges támadásoktól védi a szervezetet. Ha valahová nem ér el hatása, ott a sejtek megbetegednek és elpusztulnak. A baktériumok és gombák felfalják, a vírusok pedig saját maguk újragyártására kényszerítik a sejteket. Az Egyházat is érik ilyen támadások a világ és a világ fiai részéről. Krisztus tanításától idegen tanok akarják megejteni a keresztények lelkét, hol nyíltan, mint a baktériumok és gombák, hol pedig rejtetten, magukat kereszténynek feltüntetve, miként a vírusok. Az Egyház Tanítóhivatal e hamis tanok leleplezése és elítélése révén igyekszik megőrizni a keresztény tanítás épségét. Aki kivonja magát az Egyházi Tanítóhivatal hatóköréből, magára marad a küzdelemben: nem feltétlenül veszti el hitének tisztaságát, de egymagában nehezebben száll szemben a hite elleni támadásokkal, és nagyobb eséllyel ejtik meg a hamis gondolatok, mint azt, akit az Egyház Tanítóhivatalához való hűség véd.

Végül az idegrendszer feladata az, hogy összehangolja a szervezet működését: a sok kis sejtből szervek, a szervekből szervezet épül fel, amelynek egységes működését az idegrendszer biztosítja. Ha az idegrendszer hatása a test valamely szervének sejtjeire nem tud hatni, a testnek az a szerve megbénul, működésképtelenné válik, nem tud együtt működni a többi szervvel. Ugyanígy, az egyházban érvényesülő egyházkormányzati hatalom célja az, hogy mi, keresztények ne csupán egyénenként, de közösségként is tudjunk tenni Isten Országáért. Aki kivonja magát az egyházkormányzat hatókörből, megnehezíti az Egyház egységes fellépését; ha pedig az egyházi hierarchián belül támad meghasonlás, az ideggörcshöz hasonló, rendezetlen rángatózásként fogja bénítani az Egyházat.

Noha szervezeten belül egyes sejtek és szervek megbetegedhetnek, de ettől még a szervezet részei maradnak. A tápanyag híján halódó (üszkösödő), fertőzött vagy bénult szövetek is részei az élő szervezetnek; a betegség a szervezet egységét nem számolja fel, legfeljebb az egységes, összehangolt működését akadályozza. (A biológiai halál lényege éppen az, hogy ez az alapvető egység szűnik meg, és megkezdődik a szervezet végérvényes és helyrehozhatatlan felbomlása.) Az Egyház alapvető, szentségi egységét sem szüntetik meg a botrányok, szakadások és tévtanítások, de ettől még nem mehetünk el e káros jelenségek mellett közömbösen. Ha ugyanis csak egy-egy sejt működik rosszul, az csak a sejt pusztulását hozza el, és ettől függetlenül a szervezet még egészséges lehet, hiszen más sejtek vehetik át e beteg vagy halódó sejt feladatát. Ha azonban sok sejt működik rosszul, vagy megbomlik a szervek közötti összhang, az már betegség, amely az egész szervezet jólétére kihat. Ha Egyházunk Krisztus Teste, akkor a keresztények tömeges meghasonlottsága, elpogányosodása és közömbössége olyan, mintha maga az Egyház lenne beteg: valamennyi keresztény és közösségeik életét megterheli, és akadályozza az Egyház feladatának (az evangélium hirdetésének és Isten Országa építésének) teljesítését.

Napjainkban bizony ilyen beteg állapotában találjuk Anyaszentegyházunkat. Bizonyos, hogy a baj elhatalmasodása miatt egyik napról a másikra nem tudjuk az egész testet meggyógyítani, ez azonban nem akadályozhat meg minket abban, hogy elköteleződjünk a gyógyulás mellett. Ha nem is tudjuk egyik napról a másikra a vérrögöket eltávolítani, a beszűkült, elzáródott ereket kitágítani és átjárhatóvá tenni, az elszakadt idegeket újból összeilleszteni, a fertőzéseket legyűrni, ez nem jelenti azt, hogy semmit sem tehetünk a gyógyulás érdekében. Ahogy az emberi szervezet esetén is előfordul, hogy az egészséges szövetek részben átveszik a beteg szövetek feladatait és ezáltal részben kiváltják azokat, ugyanúgy a lelkileg egészségesebb keresztények, keresztény közösségek is segítségére lehetnek bajba jutott keresztény felebarátaiknak keresztény hivatásuk megélésében. Aki bőven merít a kegyelem forrásából, az erőt nyer ahhoz, hogy másokat megerősítsen; akit az Egyház tanítása távol tart a tévedésektől, alkalmassá válik arra, hogy másoknak is segítsen a tévedések és hazugságok felismerésében; aki részt vesz az Egyház közösségi életében, lehetőséget teremthet az attól távol élőknek arra, hogy e nagy munkába bekapcsolódhassanak.

A látható egység megteremtése érdekében tehát elsősorban nem azon kell vitatkoznunk, hogy ki az “egészséges”, “hithű” keresztény, hanem azon kell munkálkodnunk, hogy mindennapi életünkben jól használjuk fel és másokkal is megosszuk a részünkre juttatott kegyelmet. A keresztény közösségeink közti viták rendezése, az Egyház szervezeti, tanbeli és szentségi egységének helyreállítása kívánatos, de csak hosszú gyógyulási folyamat eredménye lehet, amelynek folyamán mindannyiunknak a forráshoz, Krisztushoz kell visszatérnünk eligazításért; így keresztény közösségeinkben megőrzött, krisztusi értékeink sem vesznek el, és a közöttünk levő, fennmaradó különbségek is az Egyház természetes sokszínűségének összhangjába olvadnak majd.

Jó hír egyébként, hogy a gyógyulás sejtszinten kezdődik ….

(Eredetileg közzétéve: 2010. január 19.)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: