Összenő, ami összetartozik

Mottó: Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.” (Berzsenyi)

A válság mindig válaszút is egyben, alkalom arra, hogy az ocsút elválasszuk a búzától. A válsághangulat terjedése arra is alkalmat ad, hogy sokan levegyék álarcukat, és megmutassák igazi valójukat. Sok mindenről, amit összetartozónak gondoltunk, kiderül, hogy semmi közük egymáshoz, míg egymással összebékíthetetlenekről kiderülhet, hogy nagyon is jól megférnek egymással.

Egy korábbi válság példáján szemléltetve: a szovjet megszállás idején harsogó ideológiai szólamok hatására sokáig úgy tűnhetett, hogy a tőkés rendszer és a demokrácia éppúgy édestestvérek, mint a velük kibékíthetetlen ellentétben álló szocialista rendszer és a proletárdiktatúra. A rendszerváltozás viharaiban, amikor kiderült, hogy az egykori bolsevik pártelit jól megfér a monopoltőkével, ez a felismerés annyira távol esett korábbi felfogásunktól, hogy sokan egy világméretű összeesküvésről suttogtak, amelynek lényege, hogy a rendszerváltás előre lejátszott forgatókönyv szerint zajlik, célja a magyarság tönkretétele egy szűk csoport terjeszkedése érdekében. Valójában csak egyszerűen arról van szó, hogy a tőkés rendszer és a demokrácia egyáltalán nem édestestvérek, sőt a monopoltőke érdekeit a zsarnoki rendszerek jobban szolgálják, mint a demokrácia.

A valódi, működő demokráciának – valójában minden alkotmányos rendszernek – van ugyanis néhány társadalmi-gazdasági előfeltétele. J. Locke angol gondolkodó szerint három alapvető emberi jog létezik: jog az élethez, jog a szabadsághoz és jog a tulajdonhoz. Ezek teszik ugyanis lehetővé, hogy az egyén az államhatalommal ne kiszolgáltatott alattvalóként, hanem öntudatos polgárként álljon szemben. Az élethez való jog a cselekvőséget biztosítja, ezért nem pusztán az élethez, de az egészséges élethez való jogot jelenti. A tulajdonhoz való jog a gazdasági függetlenséget biztosítja, ezért valójában a munkához, a tulajdonszerzéshez és a szociális biztonsághoz fűződő jogot jelenti. A szabadsághoz való jog pedig a döntés szabadságát biztosítja, vagyis a személyes erkölcsi meggyőződésen és tájékozott belátáson alapuló cselekvés lehetőségét védi.

Nem véletlen tehát, hogy mindenki, aki másokat függésbe akar vonni, ezt a három alapvető jogot támadja. Ahogy az egykori bolsevik pártelit hatalma megtartása, úgy a monopoltőke korlátlan profitéhségének kielégítése érdekében igyekeznek függésbe vonni a társadalom többségét a mindenki számára hozzáférhető, színvonalas egészségügy, a tájékozottságot és erkölcsi tartást egyaránt nyújtó, bárki számára hozzáférhető közoktatás, a gazdasági önállóságot és szociális biztonságot biztosító munkabérek és szociális ellátórendszer leépítése révén. A különbség valójában csak az eszközökben és az azok alkalmazását igazolni hivatott ideológiában rejlik. A bolsevik diktatúra a javak közösségi tulajdonára és a fokozódó osztályharcra hivatkozással fosztotta meg – közjogi eszközökkel – az embereket gazdasági önállóságukat biztosító javaiktól, tette az uralkodó elit kegyétől függővé az egészségügyi, szociális ellátást és ölte ki a közoktatásból az erkölcsi tartást és önálló gondolkodást biztosító nevelést, míg a monopoltőke piaci eszközökkel, a gazdasági-pénzügyi ésszerűség és a piaci szabadság nevében teszi ugyanezt.

Látnunk kell ugyanakkor azt is, hogy a zsarnoki berendezkedés hosszabb távon – a rendszer logikájából adódóan – nem tartható fenn. A rendszer lényege ugyanis a függőség fokozásában rejlik: a politikai diktatúrák esetén ennek mozgatórugója a hatalomvágy, a gazdasági diktatúrák esetén a kapzsiság. Itt is igaz azonban a csökkenő hozadék elve: egy ponton túl a terjeszkedés már több költséggel jár, mint haszonnal, és a rendszer fenntartása innentől kezdve fokozatosan felemészti a rendszer erőforrásait, a további terjeszkedés pedig csak felgyorsítja ezt a folyamatot. (Lényegében ez az összefüggés érhető tetten a római birodalom bukása mögött is.) A rendszer vezetői előtt két út áll: vagy korlátozzák a rendszer mohóságát, ami a rendszer haszonélvezői lázadásának veszélyét idézi fel, vagy reménykednek abban, hogy a rendszer nem az ő életükben fog összeomlani.

A baj csak az, hogy a zsarnoki rendszer a társadalom erőforrásait használja, ezért erőforrásainak felélése a társadalmat is megfosztja az erőforrások nagy részétől. A zsarnoki rendszerek pusztító jellege éppen ebben rejlik: a rendszer hasznait csak egy szűk uralkodó elit élvezi, az összeomlásából eredő károkat azonban a társadalom egésze viseli. A tetszetős ideológiák ellenére a zsarnoki rendszerben az elithez nem tartozó egyének valójában nem a szabadság és a nyomor között választhatnak, hanem a kisebb vagy a nagyobb nyomor között; ha a diktatórikus rendszer hamar kimúlik, a kisebb nyomor, ha később, a nagyobb nyomor korszaka köszönt be. Ne gondoljuk ugyanakkor, hogy az uralkodó elit mindent túlél, mert a rendszer lényegét alkotó féktelenség és kizárólagosságra törekvés valójában csak taktikai szövetségek kialakítását teszi lehetővé. Az eliten belüli harcok és mozgások azonban az egyszerű halandó számára ritkán észlelhetők, mert a rendszer fenntartásához fűződő közös érdek folytán a társadalommal szemben az elit egységesnek mutatkozik.

A diktatórikus rendszerek felszámolásának legbiztosabb módja, ha a demokrácia társadalmi és gazdasági alapjait teremtjük meg illetve erősítjük, és megvédelmezzük azt mindenféle ideológiai, gazdasági és politikai támadás ellenében. A magyar társadalomnak annyiban könnyebb a helyzete kevésbé szerencsés társadalmakhoz képest, hogy e feltételeket az Alkotmány elvben garantálja, ezért az alkotmányosság maradéktalan érvényre juttatása a demokrácia megerősítését is szolgálja. Például: ha a költségvetési és gazdaságpolitikai tervezésénél figyelembe vennék, hogy az Alkotmány garantálja a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez (70/D.§), az egészséges környezethez (18.§), a szociális biztonsághoz (70/E.§), az ingyenes közoktatáshoz és a művelődéshez (70/F.§) valamint a munkához (70/B.§ (1) bekezdés) és a munkával arányos bérezéshez (70/B.§ (3) bekezdés) való jogot, továbbá a gyermekek (67.§ (1) bekezdés), az ifjúság (16.§), a család és a házasság (15.§) védelmét, akkor mindez megerősítené a társadalom többségének autonómiáját a mindenkori politikai és gazdasági hatalommal szemben. Semmilyen vélt vagy valós pénzügyi-gazdasági szempont nem írhatja felül az alkotmányos szempontokat: a válságra hivatkozással mégis ezekről a területekről akarnak elvonni forrásokat. Ez ellen tiltakozni és fellépni a társadalom minden tagjának nemcsak joga, de az Alkotmány 2.§-ának (3) bekezdéséből fakadó alkotmányos kötelessége is.

Természetesen van a demokrácia megteremtésének egy kizárólag egyénileg biztosítható feltétele is: az erkölcsi tartás kialakítása – kedvező feltételek mellett is – személyes felelősségünk. Alkotmányvédő küzdelmeinkben se feledkezzünk meg soha erről: a demokratikus társadalom elsősorban az őszinteségen, megbízhatóságon, bizalmon, helyes önértékelésen, igazságosságon és szolidaritáson alapul. Ezek mind olyan erények, amelyeket elsősorban magunktól kell meg követelnünk. Ugyanezek az erények szükségesek a kölcsönös előnyökön és a tisztességes versenyen alapuló piaci működéshez is, ezért ennyiben a demokrácia és a piacgazdaság valóban közös erkölcsi (!) alapokon nyugszanak. Az ilyen alapokra felépített társadalmi-gazdasági rendszer az erőforrások hatékony felhasználásának és méltányos elosztásának biztosítása folytán hosszabb távon is fenntartható, működése révén pedig általános gyarapodásra, az erőforrások fokozatos bővülésére van lehetőség.

Így az alkotmányos rendszer megőrzése valójában hosszú távú pénzügyi-gazdasági érdek is …

(Eredetileg közzétéve: 2009. március 27.)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: