Szolgálati titkaink

Mottó:Bízzatok, én legyőztem a világot!” (Jn 16,33)

Legutóbbi jegyzetem írása kapcsán elgondolkoztam azon, vajon mi az a központi gondolat, amely a Márk szerinti evangélium 4. fejezetének öt példabeszédét összeköti. Ha ugyanis az ember kissé jobban utána olvas, láthatja, hogy ez az öt kép csak Márknál kapcsolódik így össze, mind Máté, mind Lukács más-más összeállításban hozza ezeket a példabeszédeket. Talán a korábbi jegyzetem végkövetkeztetése hatására, végül arra jutottam, hogy ez a központi gondolat az igehirdetés; ez a feltevés viszont – számomra legalábbis – meglepően új fénybe helyezte a második és harmadik képet.

A második kép a lámpás képe, amelyet azért gyújtanak, hogy világítson. Jézus ehhez a képhez egy titokzatos magyarázó mondatot fűz: “Mert nincs elrejtve semmi, amire fény ne derülne, és nincs titok, amely nyilvánosságra nem jutna. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!” (Mk.4,22-23.) Ez a mondat első hallásra igencsak kellemetlen lehet a mi fülünknek, akik életünkben elkövettünk már egy-két ocsmány bűnt, s a János evangéliumra rímel: “Ez az ítélet: a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak; mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, s nem megy a világosságra, nehogy kiderüljenek tettei; aki ellenben az igazsághoz szabja tetteit, a világosságra megy, hadd derüljön fény tetteire, amelyeket az Istenben végbevitt.” (Jn.3,19-21.).

Valójában azonban mégsem a gonoszság titkos cselekedeteire utal itt Jézus; Máténál is szerepel ugyanis ez a mondat, méghozzá a tanítványok elküldése kapcsán, ahol Jézus ezt mondja: “Ne féljetek tőlük! Hiszen semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna, s olyan titok sincs, ami ki ne tudódna. Amit sötétben mondok nektek, azt mondjátok el fényes nappal, és amit a fületekbe súgnak, azt hirdessétek a háztetőkről!” (Mt.10,26-27.) Az a titok tehát, amely rejtve van, de nyilvánosságra jut, Isten szeretetének és gondviselésének titka, amelyről már Tóbiás könyve ezt írja: “A király titkait meg kell őrizni; Isten tetteit azonban fel kell fedni és hirdetni kell.” (Tób.12,7.) A kép jelentése tehát inkább ez: Isten nem azért gyújtott fényt igehirdetésével, hogy azt megtartsuk magunknak, hanem azért, hogy szeretetének titkára fény derüljön. Az igehirdetést nem lehet megakadályozni, mindenki megismerheti az Isten szeretetének titkát, ha “van füle a hallásra”.

A harmadik kép első látásra inkább egy erkölcsi intelemnek tűnik: “Figyeljetek arra, amit hallotok. Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is, sőt adnak is hozzá. Mert akinek van, annak még adnak, akinek nincs, amije van, azt is elveszik tőle.” (Mk.4,24-25.) Itt Jézus az akkori béresekkel műveltetett nagybirtokrendszeren alapuló galileai mezőgazdaság mindennapjaiból sokak számára ismerős életképre utal. A bért sokszor nem pénzben, hanem terményben, elsősorban gabonában osztotta ki a birtok intézője, aki maga is a földbirtokos alkalmazottja volt. A bérfizetésre szánt terménymennyiséget a gazda határozta meg; ez – a méréssel és átadással óhatatlanul együtt járó szemveszteségre tekintettel – valamivel több volt, mint az egyes munkásoknak összesen kiosztandó termény.

Az intéző elszámolási kötelezettséggel tartozott, mégis előfordult, hogy a saját zsebére dolgozott, és a rendelkezésére bocsátott terménynek egy részét különböző trükkökkel – például hamis (kisebb) mérték használatával, vagy úgy, hogy a mérőedény nem töltötte tele – magának tartotta meg. Ha viszont jóindulatú volt az intéző, nemcsak tessék-lássék töltötte meg a mértéket, hanem jól megrázta és meg is tömködte, hogy több férjen bele. Erre a gyakorlatra utal Lukács evangéliumának párhuzamos helye is: “Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.” (Lk.6,37) Egy szigorú, de igazságos gazda nem nézte el az intéző kapzsi cselezését, így az elszámolást ugyanazzal a mérőedénnyel végezte, mint az intéző. Ha megbízott az intézőjében, mert tudta, hogy a mértéket jól teletölti, nagyobb többlettel számolt, ha viszont tudta, hogy kevesebbet oszt ki, mint ami járna, akkor a természetes veszteséget e ravaszkodásból származó megtakarítás terhére számolta el.

Jézus tehát egy igazságos gazdához hasonlítja az Atyát, aki azt akarja, hogy a nekünk adott tanítást a másik megkárosítása nélkül adjuk tovább, ahogy Máténál szerepel: “Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok.” (Mt.10,8) Az igehirdető önzetlen munkájának azonban nem marad el a jutalma: mindig többet kap, mint amennyit átad, mert “aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű lesz”. Érthető a szakaszt záró, a szegény ember keserű tapasztalatát összegző közmondás idehelyezése is, hiszen nyilvánvaló, ahogy egy gazda sem sokáig tűrte volna azt, hogy az intéző a béresek kifizetése helyett saját magának tartsa meg az átadott terményt, Isten missziós parancsát sem lehet büntetlenül semmibe venni: az át nem adott Örömhírből éppúgy semmi hasznunk, mint a tartalékolás céljából összegyűjtött mannából (ami köztudomásúlag megrohadt, tehát ki kellett dobni). Az is nagyon fontos, hogy az Örömhírt minél jobban igyekezzünk megismerni, mert ennek hiányában nem tudjuk átadni. Talán erre (is) utal Jézus, amikor azt mondja Jézus: “Figyeljetek arra, amit hallotok!”

Természetes tapasztalataink is igazolhatják ezt a bátorító gondolatot: aki már segített másnak tanulni, tudhatja, hogy sokszor akkor ért meg igazán az ember igazán valamit, ha valakinek el kell magyaráznia. Ahhoz, hogy Isten titkait hirdessük, magunknak is át kell elmélkednünk azokat; a felénk irányuló kérdések pedig – legyenek azok akár jó-, akár rossz szándékúak – olyan új szempontokat és meglátásokat adhatnak, amelyek addig nem is sejtett, mélyebb és átfogóbb összefüggéseket tárhatnak fel előttünk. (Nem véletlen, hogy az Egyház dogmatikai rendszere is legtöbbet egy-egy eretnekség, vagy idegen világnézettel való találkozás hatására gazdagodott.)

Ne habozzunk tehát felfedni az Isten titkait!

(Eredetileg közzétéve: 2008. június 13.)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: