Logiké latreia

Mottó:Nem ti választottatok engem,
hanem én választottalak benneteket,
s arra rendeltelek, hogy menjetek,
teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt.” (Jn 15,16)

Az Evangéliumok egyhangú tanúsága szerint a tanítványok nehezen hitték el, hogy Jézus valóban feltámadt. Az elmúlt vasárnap éppenséggel Tamás apostol történetét olvasták fel templomainkban, aki ilyenkor mindig megkapja a “hitetlen” jelzőt. Nálunk is elhangzott a szentbeszédben, hogy Tamás, meglátva Jézust, “bűnbánatot tartott”. Ez is arra utal, hogy hajlamosak vagyunk erkölcsi szempontból megítélni Tamás apostol magatartását. De vajon valóban az Istennel való tudatos és szándékos szembehelyezkedésről (tehát bűnről) van-e szó esetükben, ami erkölcsileg elítélhető?

Bővebben

Reklámok

Csendes győzelem

Mottó:Boldogok, akik szomorúak,
mert majd megvigasztalják őket.” (Mt 5,4)

Vasárnap hajnalban még csendes volt Jeruzsálem és környéke. Aludt a város: Annás és Kaifás főpapok, Heródes etnarcha és a Pontius Pilatus procurator. A helyőrség nagy része is aludt, csak az őrség feszített helyén vagy rótta a megszokott köröket. Az emeleti teremben egymás hegyén-hátán aludtak a fáradt és szomorú apostolok, egy külön szobában a háziak, míg egy másikban útra készülődtek a sírhoz az asszonyok, csendben, hogy Jézus anyját fel ne ébresszék.  A városon kívül, fák és bokrok árnyékában zarándokok aludtak, a Koponya-hely mellett  csendben őrködtek a katonák a zsidók királyának sírja mellett. Isten pedig szép csendben tanúságot tett Jézus igaza mellett.

Bővebben

Megtartó meder

Mottó:Most a Szent Városba vitte a Sátán, és a Templom párkányára állította.
‘Ha Isten Fia vagy – mondta -, vesd le magad, hiszen írva van:
Parancsot adott angyalainak, a kezükön hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad.’
Jézus így válaszolt: ‘Az is meg van írva: Ne kísértsd Uradat, Istenedet.” (Mt 4,5-7)

Jézus elfogatásának éjjelén vérrel verejtékezve könyörgött az Atyához, hogy ha lehetséges, kerülje el azt a szenvedést, ami vár rá. Ugyanezen az éjszakán a tanítványok szertefutottak, Péter pedig háromszor, átok-esküvel megerősítve azt is letagadta, hogy ismeri Jézust. Kakasszóra Annás befejezte Jézus előzetes kihallgatását, és átkísértette a Főtanács elé; az udvaron egy pillanatra találkozott Mester és tanítvány tekintete; “Péternek eszébe jutott, mit mondott neki az Úr: ‘Mielőtt ma megszólal a kakas, háromszor megtagadsz.’ Kiment és keserves sírásra fakadt.” (Lk 22,61-62.)

Bővebben

A szétszéledt nyáj

Mottó: “Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól, mert Te velem vagy” (Zsolt 23,4)

A mai nappal megkezdődött a Nagyhét, amely során az Egyház Jézus szenvedésére és halálára emlékezik, hogy aztán a következő hét első napján, Húsvétkor megünnepelje dicsőséges feltámadását. E hét azonban elsősorban mégsem a fájdalom és gyász hete, hanem inkább háláé  és a számvetésé, hiszen arra emlékeztet, mennyire szeret minket Isten, ami önkéntelenül is felveti azt a kérdést, vajon mi mennyire bizonyulunk méltónak e szeretetre. E számvetés kapcsán a szószékről bizony gyakran hallunk elmarasztaló szavakat Jézus tanítványairól, akik gyáván elhagyták, sőt megtagadták Őt, majd nem hittek  dicsőséges feltámadásának. “Mi sem vagyunk különbek!” – hangzik el a végső következtetés; de akkor vajon mi jogon ítélkezünk?

Bővebben