Családi kör

holyfamilyMottó:De a maga számára az ember nem talált segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá,
ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki.
Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette.
Az ember így szólt: “Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett.”
Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.” (Ter 2,20-24)

Ma Szent Család vasárnapja van. Az idei ünnepnek különös jelentőséget ad, hogy az elszabadult hajóágyúként ítélkező Alkotmánybíróság – mintegy ellen-karácsonyi ajándékként – logikát megvető jogászi rabulisztikával kiüresítette  a családvédelmi törekvéseket, egy feles törvényre hivatkozással megsemmisítve egy kétharmados szabályt, az Alaptörvény vonatkozó cikkét nyilvánvalóan nyelvtani, logikai és történeti értelmével ellentétesen  értelmezve, ötszáz éves hagyományra hivatkozva egy kezdettől fogva okkal vitatott, és csak az Alkotmánybíróság végzetesen torz felfogásának köszönhetően fennmaradt hároméves intézmény – a bejegyzett élettársi kapcsolat – még csak tervezett családjogi besorolása védelmében. Hiába no, a bűntett elnyeri méltó büntetését: az alkotmányozó hatalom vonakodott besorolni az Alkotmánybíróságot a bírósági szervezetbe, az alkotmánybírókat pedig a többi bíró közé, így az Alkotmánybíróság úgy tekintheti, hogy az Alaptörvénybe foglalt értelmezési alapelv rá nem vonatkozik. Persze ez is csak egy apró adalék, amely azt mutatja, hogy a család intézménye ostrom alatt áll.

Bővebben

Mire várunk?

tűzbenMottó:Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá,
aki azonban nem hisz, már ítéletet vont magára,
mert nem hitt az Isten egyszülött Fiában.” (Jn 3,16-18)

A világsajtó szenzációként terjesztette azt a hírt, hogy az ősi maja jóslatok szerint 2012. december 21-én, tehát a téli napfordulókor véget ér a világ. Az emberek szerte a világon vérmérsékletüknek megfelelően kezelték a hírt. Volt, akit bosszantott ez az ostobaság, volt akit mulattatott, mások jóleső borzongással gondoltak erre az izgalmas eseményre, megint mások komolyan vették, és vagy otthon készültek fel a közelgő pusztításra, vagy elutaztak azokra a helyekre, amelyeket – állítólag – a világ vége nem fog érinteni. Végül nem történt semmi, eltekintve attól, hogy a sajtó, néhány önjelölt kutató, továbbá a bunkerkészítők és az utazási irodák jó üzletet csináltak. A világvége-cirkusz azonban tulajdonképpen még jól is jöhet nekünk, keresztényeknek, hiszen akaratlanul is utalt az advent lényegére, és a szokottnál alkalomhoz illőbb hangulatot teremtett. Mi ugyanis minden adventkor – a választott nép Messiásra való várakozását felidézve – valójában a világ végét, Krisztus második, dicsőséges eljövetelét várjuk.

Bővebben