Örömhír a csüggedőnek

prisonmessengersMottó:Bizony mondom nektek: asszonyok szülöttei közt
nem született nagyobb Keresztelő Jánosnál.” (Mt 11,11)

A mai vasárnap advent harmadik vasárnapja, az Öröm vasárnapja; ennek liturgikus színe a rózsaszín. Azt azonban, hogy a keresztény öröm nem azt jelenti, hogy rózsaszínben látjuk a világot, mi sem mutatja jobban, mint a mai Evangélium, amikor a börtönben lévő Keresztelő János  elküldi tanítványait Jézushoz, hogy rákérdezzen: valóban ő-e a Messiás. Vannak, akik szerint ezzel csak tanítványai figyelmébe akarta ajánlani Jézust, de szerintem erről többről van szó: a Hírnök elbizonytalanodásáról.

Keresztelő János az ószövetségi szent ember tipikus példája. Gyermekkorától kezdve nazirnak (aszkétának) nevelték, hiszen már Gábriel főangyal is így jövendölt róla: “nagy lesz az Úr előtt, bort és mámorító italt nem fog inni, hanem már anyja méhében a Szentlélek fogja eltölteni” (Lk 1,15). Ezen felül sikeres próféta is, ahogyan Gábriel előre jelzi apjának: “Izrael fiai közül sokat megtérít Urukhoz, Istenükhöz. Ő maga Illés szellemével és erejével előtte fog járni az Úrnak, hogy az apák szívét fiaik felé fordítsa, az engedetleneket az igazak okosságára térítse, s így a népet előkészítse az Úrnak.”  (Lk 1,16-17). Abban is prófétának bizonyul, hogy az éppen uralmon lévő uralkodó (Heródes Antipász etnarcha) zokon veszi a neki címzett kritikát (Mk 6,18) és börtönbe vetteti (később ki is végezteti) – erről a nem keresztény Josephus Flavius is megemlékezik.

Keresztelő János, az utolsó ószövetségi próféta világosan és egyértelműen rámutat Jézusra mint a várt Messiásra: “Másnap, amikor látta, hogy Jézus feléje tart, így szólt: ‘Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit. Róla mondtam: A nyomomba lép valaki, aki nagyobb nálam … Én sem ismertem, de azért jöttem vízzel keresztelni, hogy megismertessem Izraellel. … Láttam a Lelket, amint galamb alakjában leszállt rá a mennyből, s rajta is maradt. Magam sem ismertem, de aki vízzel keresztelni küldött, azt mondta: Akire látod, hogy leszáll a Lélek s rajta is marad, az majd Szentlélekkel fog keresztelni.‘” (Jn 1,29-33). János apostol itt személyes emlékeit idézi (hogyan lett Jézus tanítványa), de Jézus – itt Keresztelő János által elbeszélt – megkeresztelkedését mindegyik evangélista nagyjából ugyanígy írja le (Mk 1,7-11; Mt 3,11-17; Lk 3,16-17, 21-22). Később pedig, amikor tanítványai féltékenyek Jézus sikerére, Keresztelő János ezt mondja: “„Az ember semmit sem vallhat a magáénak, hacsak nem a mennyből kapta. Magatok vagytok a tanúim, hogy megvallottam: Nem a Messiás vagyok, hanem csak az előfutára. A menyasszony a vőlegényé. A vőlegény barátja csak ott áll mellette, és szívből örül a vőlegény hangját hallva. Ez az örömöm most teljes lett. Neki növekednie kell, nekem kisebbednem.” (Jn 3,27-30).

Keresztelő János mindezeket még akkor mondta, amikor szabadon hirdette az Isten igéjét. A börtön azonban – bármennyire is gyakorlott aszkéta volt – megtörte, és felébresztette benne a kételyt. A kételyt, hogy valóban jól tette-e, amikor Jézusra mutatott megígért Messiásként, hiszen amit Jézus tett, igencsak távol állt attól, amit ő tanított róla: “A fejsze már a fák gyökerén van: Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt. Én csak vízzel keresztellek, hogy bűnbánatra indítsalak benneteket, de aki a nyomomba lép, az hatalmasabb nálam. … Szórólapátja már a kezében van. Kitakarítja szérűjét, a búzát csűrébe gyűjti, a pelyvát pedig olthatatlan tűzbe vetve elégeti.” (Mt 3,10-12). Kettejük közötti stílusbeli különbséget maga Jézus így jellemezte: “Eljött János, nem eszik, nem iszik, s azt mondják rá, hogy ördöge van. Eljött az Emberfia, eszik is, iszik is, s azt mondják rá, lám a falánk, iszákos ember, a vámosok és a bűnösök barátja.” (Mt 11,18-19). Jézus szelídsége, türelme, bűnösökhöz lehajoló irgalma tehát nemcsak a börtönben lévő Keresztelő Jánosban keltett kételyeket.

Keresztelő János azonban egyenes ember, akit a börtön sem tud annyira megtörni, hogy kétségbeesésében a maga elképzeléseinek helyességét helyezze mindenek fölé. Elküldi tanítványait Jézushoz, hogy megkérdezze: valóban Ő-e a Messiás, ahogyan korábban hitte. Figyeljünk fel rá: bár Keresztelő János hite a szenvedések hatására nyilvánvalóan megrendült, nem szemrehányásokat tesz Jézusnak, hogy mennyire nem úgy cselekszik, ahogyan az egy Messiáshoz “illik”, csupán rákérdez hitbeli kételye tárgyára, vagyis arra, hogy jól hitte-e, hogy ő a Messiás. Jézus sem tesz szemrehányást Kereszutelő Jánosnak, amiért a szenvedések között “nem tartott ki szilárdan a hitben”, hanem Izajás próféta – a mai Olvasmányban idézett – messiási jövendölésére (Iz 35) utalva válaszol neki: Ő egy ilyen szelíd, törelmes és irgalmas Messiás, aki azonban hatalommal és erővel hirdeti az Isten Országát. A Keresztelő Jánosnak küldött üzenet utolsó mondata (“Boldog, aki nem botránkozik meg bennem!“) sem szemrehányás, inkább bátorítás, és a tanítványok távozását követően elmondott beszéd végén szereplő – a mai Evangéliumban nem olvasott – szembeállítás (Mt 11,16-19) fényében érthető meg igazán: Keresztelő János ugyanis hitének megrendülése ellenére sem utasítja el Jézust, csak  alázatos kérdéssel fordult hozzá, szemben azokkal, akik nem “illő” viselkedése miatt elutasították Őt mint Messiást.

A mai Evangéliumból kicsendülő örömhír zaklatott világunk számára talán nem is annyira az, hogy Jézus eljött és jót tett az emberekkel, hanem az, hogy Jézus tiszteletben tartja őszinte kételyeinket, tisztában van azzal, hogy a szenvedések csapásai alatt még a legnagyobb ember hite is megrendülhet, és díjazza azt, ha ilyenkor sem fordulunk szembe vele, hanem őszintén  beszélünk vele kételyeinkről.

Jézus tudja, hogy mi sokszor meghökkenünk az Ő stílusán, sőt, valójában ezt természetesnek is veszi. Izajásnak van egy másik messiási jövendölése, amely nagyon jól leírja ezt a helyzetet: “Örök szövetséget kötök veletek, a Dávidnak megígért irgalom jegyében. … Keressétek az Urat, amíg megtaláljátok, hívjátok segítségül, amíg közel van! Hagyja el útját a gonosz, és gondolatait a bűnös; térjen vissza az Úrhoz, mert megkönyörül rajta, Istenünkhöz, mert bőkezű a megbocsátásban. Hiszen az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és az én útjaim nem a ti útjaitok – mondja az Úr. Igen, amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál, az én gondolataim – a ti gondolataitoknál. Amint az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi, hogy magot adjon a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, éppen úgy lesz a szavammal is, amely ajkamról fakad. Nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem végbeviszi akaratomat, és eléri, amiért küldtem.” (Iz 55,3-11)

Életünk velejárója tehát, hogy néha megrendülünk és összezavarodunk, mert életünk hirtelen nem várt vagy legkevésbé sem kívánt fordulatot vesz. A szenvedések hatására okvetlenül felvetődik bennünk a kérdés, hogy ki ezért a felelős: mi jártunk eddig tévúton, Isten hagyott el minket vagy csak a szokásosnál erősebb ellenszéllel kell megküzdenünk? Addig, amíg az első és az utolsó lehetőséget nem zárjuk ki, nincs baj, hiszen nem a magunk igazát akarjuk minden áron hangoztatni, és nem akarjuk a felelősséget kizárólag az Istenre hárítani (a középső lehetőséget persze “szélcsendes” időben értelmi úton kizárhatjuk, de a szenvedések vihárában okvetlenül lesz valaki, aki a fülünkbe sugdossa …). Sőt, Jézus példája éppen arra tanít bennünket, hogy az utolsó lehetőséget se zárjuk ki soha, hiszen nem igaz az, hogy “a jó emberekkel [csak] jó dolgok történnek”; az Ellenség sokszor éppen a szenvedések révén akarja elérni azt, hogy – a kisebb ellenállás felé mozdulva – letérjünk a jó útról. Keresztelő János példája is mutatja, hogy a szenvedés idején a jó úton haladó, önmegtartóztatásban gyakorlott embereket sem kíméli e kétely, de Jézus üzenete nekünk is szól:

Boldog, aki nem botránkozik meg bennem!

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: