A pirkadat embere

pirkadatMottó:Az igaz ember útja olyan, mint a hajnal pirkadása,
egyre világosabb, míg fényes nap nem lesz.” (Péld 4,18.)

Vannak szavak, amelyek lassan kikopnak a használatból, és más, rokonértelmű szavak kerülnek a helyükre, majd pedig – ezek eltérő jelentése miatt – már ezeket sem használjuk egy jelenségre, és így a valóság egy része megnevezhetetlenné válik. Alighanem így vagyunk az “igaz ember” szóval is: keresztény hatásra az “igaz ember” kifejezést a “szent” váltotta fel, amelynek jelentése azonban egyre inkább a kanonizált szentekre és a “tökéletes” emberekre szűkült. Pedig igaz emberek ma is élnek köztünk, még ha nem is nevezzük így őket – talán azért, mert nem ismerjük e szó jelentését.

Bővebben

Tanulni, tanulni, tanulni

altalanos-iskolaMottó:Nem az iskolának, hanem az Életnek tanulunk.

Időről időre felbuzog a vágy a pedagógustársadalomban, illetve az oktatási kormányzatban, hogy megreformálja az általános iskolák tanrendjét. Örök vitatémának tűnik,  hogy mit tanítsanak a gyerekeknek, és mekkora óraszámban. A cél mindig a minél hatékonyabb oktatási rendszer kiépítése: minél kevesebb óraszámban minél hasznosabb tudást átadni. Hogy mi a hasznos a tananyagban, arról már megoszlanak a vélemények: ki a kevesebb tényadat, ki a kevesebb elmélet mellett tör lándzsát, esetleg az érintett tudományterületek számát szűkítené. Az alábbiakban egy új szempontra hívnám fel a figyelmet: arra, hogy mire is szolgál a valójában a hagyományos tantárgyak  oktatása, milyen kézségeket kívánt ezzel az egykori oktatáspolitika kifejleszteni a nebulókban. Azt hiszem ugyanis, hogy az oktatási reform e szempont figyelembe vétele nélkül csak a tananyag csonkolására számíthatunk, minőségi javulás nélkül.

Bővebben

A növekedés útján

leading_by_jesusMottó:Adjatok egy fix pontot,
és én kifordítom sarkaiból a világot!” (Arkhimédész)

A Szentírást a kiadók és fordítók előzékenyen fejezetekre, alcímekre és versekre osztották; vasárnaponként is csak egy-egy kisebb, jól láthatóan összetartozó részt hallunk az Evangéliumból. Néha azonban nem árt elgondolkozni azon, hogy az Evangélium szerzője milyen logika alapján helyezte egymás mellé az egyes részeket. Az elmúlt hetekben például egyre csak azon gondolkoztam, hogy hogyan is illik össze Lukács evangéliumának 17. fejezetében a mustármagos hasonlat és az úrról és szolgájáról szóló példázat. Nyilván nem véletlenül rakta ezeket Lukács egymás mellé, ráadásul a két részlet között nincs átvezető szöveg, így arra kell következtetnünk, hogy nagyon szorosan összetartoznak. Bővebben

Ünnepelj velünk!

prositMottó:Hiszen föltételezem rólatok,
hogy az én örömöm a ti örömötök is, mindnyájatoké.” (2Kor 2,3)

Úgy alakult, hogy a múlt hétvégén háromszor is hallottam Jézus három példabeszédét az elveszett bárányról, az elveszett drachmáról és a két fiúról. Harmadszorra figyeltem fel arra a mozzanatra, hogy a pásztor, az asszony és az apa örömét meg akarja osztani másokkal is. Azt hiszem, ez a hangulatfestőnek tűnő elem nagyon is fontos szerepet tölt be a példabeszédek helyes értelmének megtalálásában, főleg, ha jó összefüggésben szemléljük. Szerintem ugyanis nem pusztán arról van szó, hogy a pásztor, az asszony és az apa annyira örül, hogy ezt nem tudja magában tartani, hanem ennél jóval többről. Bővebben

Közös ügyek

megcsinaljukMottó:Ha megteszitek, amit parancsolok nektek, a barátaim vagytok.
Nem nevezlek többé szolgának benneteket,
mert a szolga nem tudja, mit tesz ura.” (Jn 15,14-15)

A mai evangéliumban a két testvér története hangzik el, amelyet az emberek többsége csak úgy ismer: a tékozló fiú története. Ezt a példabeszédet sokan, sokféleképpen elemzeték már, én most egy olyan vetületéről szólnék pár szót, amelyre Sári hívta fel a figyelmet, és ami engem személyesen is megérintett: az idősebb fiú szolgának érzi magát az apja mellett.

Bővebben

Tizenkilencre lapot húzni

viharbanMottó:Ezért remélj az Úrban és légy erős,
légy bátorsággal és bízzál az Úrban!” (Zsolt 27,14)

Vannak Jézusnak olyan példabeszédei, amelyek olyan ismertek, hogy még a nem hívők is ismerik, vagy legalábbis – talán tudtukon kívül – utalnak rájuk. Az egyik ilyen a talentumokról szóló példabeszéd, amelyben sokan a protestáns gazdasági etika, a nyugati kapitalista világ szemléletének alapját látják. Ugyanakkor sok katolikus hívő számára ez a példabeszéd meglehetősen idegen, hiszen a nyerészkedés gondolata idegennek tűnik az evangéliumi szegénység gondolatától. Pedig ez a példabeszéd elsődlegesen nem is a haszonszerzésről szól.

Bővebben

Testvérek között is …

Márta és MáriaMottó:Ki sokat markol, keveset fog.

Az előző vasárnap Mária és Márta történetét (Lk 10,38-42) adta elénk az Evangéliumban az Egyház. Fontos történet, kár, hogy a szentbeszédek alapvetően téves nyomon szokták értelmezni, mert a két nővér alakját allegóriaként fogják fel, és a tevékeny és szemlélődő életmód szembeállítását látják bele a történetbe. Pedig a történet nem erről szól, hanem egy ennél sokkal fontosabb figyelmeztetést tartalmaz számunkra, keresztényeknek.

Bővebben