A fényből visszatekintve

Mottó:Ha Krisztussal meghaltunk,
hisszük, hogy vele együtt fogunk élni is.” (Róm 6,8)

Jócskán bent vagyunk a Nagyböjtben; ezzel az időszakkal a nem hívő emberek nem nagyon tudnak mit kezdeni, és ennek az oka részben az, hogy sokszor a hívők sem értik, mi végre ez a rendszeres évi “tisztítókúra”.  Az odáig rendben van, hogy ez által a Húsvétra készülünk fel,  de azt hiszem ebben a felkészülésünkben általában elsikkad egy igen lényeges szempont: a Nagyböjt nem az önmegváltás időszaka, hanem a megváltás elfogadásáé. Bővebben

Reklámok

Ez mind megtörtént az úton Jeruzsálem felé …

jerusalemMottó:Úton voltak Jeruzsálem felé.
Jézus elöl ment, ők pedig csodálkoztak,
követői meg féltek.” (Mk 10,32.)

Az elmúlt hetekben a vasárnapi evangéliumokban a Márk szerinti Evangélium 10. fejezetét  hallhattuk, amelynek záróakkordját ezen a vasárnapon olvassák fel templomainkban. Az egyes részekből talán külön-külön nem tűnik ki, de ha figyelmesen elolvassuk Márk írását, kitűnik, hogy mindaz, amit hallottunk, Jézus Nagy Útja során történik, amikor Galileából Jeruzsálembe tart – hogy ott beteljesítse a megváltás művet. De mire akar minket tanítani ez a szentírási “road movie”?

Bővebben

Ismerős ismeretlen

nézzétekMottó:Uram, menj el tőlem,
mert bűnös ember vagyok!” (Lk 5,8)

A mai evangélium Jézus húsvétvasárnap esti megjelenésének Lukács szerinti leírását tárja elénk. A szöveg viszonylag egyértelműnek tűnik: az apostolok azt hiszik, hogy a meghalt Jézus szelleme jelent meg nekik, ezért félnek, mire Jézus bebizonyítja, hogy nem szellem, hiszen teste van.  Ha azonban jobban odafigyelünk a szövegre, felfedezhetjük, hogy nem pusztán valamiféle babonás félelemről van szó, hanem sokkal többről: a Szent megtapasztalása miatti rémületről.

Bővebben

Nem csak fogyókúra!

túlsúlyMottó:Ez a fajta nem megy ki másként,
csak imádság és böjt hatására.” (Mk 9,29.)

Nagyböjt második vasárnapján – mindhárom liturgikus évben – Jézus színeváltozását tárja elénk az Evangéliumban az Egyház. Ennek a történetnek a megértéséhez azonban nem elegendő magát ezt a történetet boncolgatni, hiszen nagyon fontos az, ami ez előtt és ez után következik (akkor is, ha látszólag nincs különösebb összefüggés e történetek között). Vigyázzunk, hogy a mai jelenet nagyszerűsége nehogy minket is tévútra vezessen, mint a kiválasztott apostolokat, akiket az Atya szózatának kellett észre térítenie.

Bővebben

Az Élet Kenyere

kenyér és borMottó:Hadd lássuk, milyen csodajelet viszel végbe!  Akkor majd hiszünk neked.
Mit tudsz tenni? 
Atyáink mannát ettek a pusztában, amint az Írás mondja:
Égi kenyeret adott nekik enni.” (Jn 6,30-31)

Ma Úrnapját, hivatalosan Krisztus Szent Testének és Vérének főünnepét, vagyis az Eucharisztia ünnepét ünnepeljük.  Noha az Oltáriszentség alapításának ünnepe tulajdonképpen Nagycsütörtökön van, azonban akkor Jézus elfogatásának és Nagypéntek árnyékában nem lehet olyan diadalmas ez az ünnep, ezért vezették be ezt a külön ünnepet a XIII. században. Az, hogy erre az ünnepre ma is szükség van, mi sem mutatja jobban, mint az a hihetetlen indulat és értetlenség, ami az Eucharisztiával kapcsolatos katolikus tanítást és gyakorlatot övezi, sajnos nemcsak a harcias ateisták, a militáns protestánsok, de az elpártolt katolikusok részéről is. De vajon mi, gyakorló katolikusok, értjük-e az Eucharisztia finom jelképiségét és jelentőségét?

Bővebben

Csak amíg a halál el nem választ (?)

ringsMottó:Mert mint a halál, olyan erős a szerelem,
olyan a szenvedély, mint az alvilág.” (Én 8,6)

A mai Evangéliumban elénk tárt történet, amikor a szadduceusok Jézust a hét fivért túlélő feleség sorsáról kérdezik, azok közé a szakaszok közé tartozik, amelyet könnyű félreérteni. Nem csoda, hogy a ma olvasott lukácsi változat is bővebb, mint Máté és Márk szövege; szemmel láthatólag a pogányoknak író, pogány származású Lukács számára is magyarázatra szorult Jézus tömör válasza. Azonban pont Lukács többletét olvasva lehet az az érzésünk, hogy a házasság evilági, majdnemhogy bűnös dolog, aminek a mennyben nincs értéke, hiszen csak a “világ fiai” azok, akik nősülnek és mennek férjhez. De valóban ezt mondja Jézus?

Bővebben

Isten ereje és bölcsessége

peter_janosMottó:A zsidók csodajeleket kívánnak, a görögök bölcsességet követelnek,
mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük.
Ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg balgaság,
meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök:
Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége.” (1Kor 1,22-24.)

Kívülről szemlélve az Egyház liturgiáját, a Húsvéti ünnepkörben a keserű, gyászos elem uralkodik: arról sokat hallanak még a nem hívő emberek is, hogy az egyház negyvennapos böjttel készül a Húsvétre (amikor tilos a zajos mulatság és mindenféle önsanyargató gyakorlatokkal kínozzák magukat a “vallásosak”) és a Nagyhét nagyobbik részében is a szomorúságé a főszerep: harangok, hangszerek és csengők elhallgatása, az oltár díszeitől való megfosztása Nagycsütörtökön, a  papság néma bevonulása és leborulása Nagypénteken az Egyház gyászát hivatott kifejezni. Ezt a nem hívők tulajdonképpen elfogadhatónak is tartják, hiszen Jézus története pusztán evilági nézőpontból tragikus: egy őszinte, jószándékú ember útja a szenvedésbe és a halálba vezet. Igen, ha Jézusban az embert, és csak az embert látjuk, akkor hajlamosak vagyunk kínszenvedésében és kereszthalálában az emberi jószándék kudarcát látni, és a Jézus iránti szolidaritás örve alatt magunkat sajnálni.

Bővebben