Nem mumus

Mottó:A megroppant nádat nem töri le,
a pislákoló mécsbelet nem oltja el,
míg győzelemre nem viszi az igazságot.
Az ő nevében bíznak a pogány népek.” ” (Mt 12,20-21)

Előző bejegyzésemet olvasva talán sokan felkapták a fejüket, amikor azt írtam, hogy Isten vállalja az erkölcsi rossz kockázatát is annak érdekében, hogy az üdvösségre, a teljes életre vezessen minket, és ezért nem kell kétségbe esnünk, ha szembesülünk a bennünk lévő, sőt növekedő rosszal. Néhányan bizonyára meg is botránkoztak ezen, és többé már nem lesznek az oldal rendszeres olvasói. Pedig csak szokatlan ez a gondolat számunkra, mert legtöbben még mindig nem léptünk túl a farizeusok gondolkodásmódján.

Bővebben

Reklámok

Bevállalós Isten

Mottó:A szél ott fúj, ahol akar:
hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy.
Így van vele mindenki, aki a Lélekből született.” (Jn 3,8)

Mostanában sokat gondolkozom a szántóföld és a konkoly példázatán. Azt hiszem, ha Isten irgalmát szeretnénk – ha nem is felfogni vagy megérteni, de legalább – megsejteni, ez a példabeszéd rendkívül fontos. Itt ugyanis Jézus nemcsak arról beszél, hogy honnan a rossz, hanem arról is, hogy Isten miért hagyja, hogy a világban jelen legyen a rossz. Bővebben

A fényből visszatekintve

Mottó:Ha Krisztussal meghaltunk,
hisszük, hogy vele együtt fogunk élni is.” (Róm 6,8)

Jócskán bent vagyunk a Nagyböjtben; ezzel az időszakkal a nem hívő emberek nem nagyon tudnak mit kezdeni, és ennek az oka részben az, hogy sokszor a hívők sem értik, mi végre ez a rendszeres évi “tisztítókúra”.  Az odáig rendben van, hogy ez által a Húsvétra készülünk fel,  de azt hiszem ebben a felkészülésünkben általában elsikkad egy igen lényeges szempont: a Nagyböjt nem az önmegváltás időszaka, hanem a megváltás elfogadásáé. Bővebben