Az én szabadságom a te szabadságod? II.

keresztrefeszitesMottó:Míg ugyanis a bűnnek szolgáltatok,
az igazsággal szemben szabadok voltatok.

Mi hasznotok volt akkor abból, ami miatt most szégyenkeztek?
Hiszen annak vége a halál.

Most azonban felszabadultatok a bűn alól, és Isten szolgái lettetek.
Gyümölcsötök a megszentelődés, célotok az örök élet.” (Róm 6,20-22)

Az előző bejegyzésemben a filozófiai liberalizmus mögött meghúzódó, a felvilágosodás gondolkodói által megrajzolt individualista emberképről, és a társadalom, illetve az állam eredetét magyarázni hivatott szerződés-elméletekről ejtettem néhány szót. Látnunk kell azonban, hogy a szerződéselméletek, az individualista emberkép és individualista szabadságfogalom nem tekinthetők a nyugati világ politikai gondolkodás kizárólagos hagyományának.

Bővebben

Reklámok

Ez mind megtörtént az úton Jeruzsálem felé …

jerusalemMottó:Úton voltak Jeruzsálem felé.
Jézus elöl ment, ők pedig csodálkoztak,
követői meg féltek.” (Mk 10,32.)

Az elmúlt hetekben a vasárnapi evangéliumokban a Márk szerinti Evangélium 10. fejezetét  hallhattuk, amelynek záróakkordját ezen a vasárnapon olvassák fel templomainkban. Az egyes részekből talán külön-külön nem tűnik ki, de ha figyelmesen elolvassuk Márk írását, kitűnik, hogy mindaz, amit hallottunk, Jézus Nagy Útja során történik, amikor Galileából Jeruzsálembe tart – hogy ott beteljesítse a megváltás művet. De mire akar minket tanítani ez a szentírási “road movie”?

Bővebben

Isten ereje és bölcsessége

peter_janosMottó:A zsidók csodajeleket kívánnak, a görögök bölcsességet követelnek,
mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük.
Ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg balgaság,
meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök:
Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége.” (1Kor 1,22-24.)

Kívülről szemlélve az Egyház liturgiáját, a Húsvéti ünnepkörben a keserű, gyászos elem uralkodik: arról sokat hallanak még a nem hívő emberek is, hogy az egyház negyvennapos böjttel készül a Húsvétre (amikor tilos a zajos mulatság és mindenféle önsanyargató gyakorlatokkal kínozzák magukat a “vallásosak”) és a Nagyhét nagyobbik részében is a szomorúságé a főszerep: harangok, hangszerek és csengők elhallgatása, az oltár díszeitől való megfosztása Nagycsütörtökön, a  papság néma bevonulása és leborulása Nagypénteken az Egyház gyászát hivatott kifejezni. Ezt a nem hívők tulajdonképpen elfogadhatónak is tartják, hiszen Jézus története pusztán evilági nézőpontból tragikus: egy őszinte, jószándékú ember útja a szenvedésbe és a halálba vezet. Igen, ha Jézusban az embert, és csak az embert látjuk, akkor hajlamosak vagyunk kínszenvedésében és kereszthalálában az emberi jószándék kudarcát látni, és a Jézus iránti szolidaritás örve alatt magunkat sajnálni.

Bővebben