Nem mumus

Mottó:A megroppant nádat nem töri le,
a pislákoló mécsbelet nem oltja el,
míg győzelemre nem viszi az igazságot.
Az ő nevében bíznak a pogány népek.” ” (Mt 12,20-21)

Előző bejegyzésemet olvasva talán sokan felkapták a fejüket, amikor azt írtam, hogy Isten vállalja az erkölcsi rossz kockázatát is annak érdekében, hogy az üdvösségre, a teljes életre vezessen minket, és ezért nem kell kétségbe esnünk, ha szembesülünk a bennünk lévő, sőt növekedő rosszal. Néhányan bizonyára meg is botránkoztak ezen, és többé már nem lesznek az oldal rendszeres olvasói. Pedig csak szokatlan ez a gondolat számunkra, mert legtöbben még mindig nem léptünk túl a farizeusok gondolkodásmódján.

Bővebben

Emlék vagy Élet?

Mottó:Nem követelsz égő­ és engesztelő áldozatot,
így szólok hát hozzád: Lásd, itt vagyok!
A könyvtekercsben rólam írták, hogy teljesítsem akaratod.” (Zsolt 40,7-9)

A legutóbbi bejegyzésemben írtam már arról az eszmei áramlatról, amely a Szent Hagyományra hivatkozással elveti a II. vatikáni zsinat tanítását. Akkor a dogmafejlődéssel kapcsolatos félreértések eloszlatását kíséreltem meg, most néhány szót szólnék a liturgikus reformmal kapcsolatos nézeteikről, amelyek ebben az eszmekörben túlságosan is nagy jelentőségre tesznek szert.

Bővebben

A fényből visszatekintve

Mottó:Ha Krisztussal meghaltunk,
hisszük, hogy vele együtt fogunk élni is.” (Róm 6,8)

Jócskán bent vagyunk a Nagyböjtben; ezzel az időszakkal a nem hívő emberek nem nagyon tudnak mit kezdeni, és ennek az oka részben az, hogy sokszor a hívők sem értik, mi végre ez a rendszeres évi “tisztítókúra”.  Az odáig rendben van, hogy ez által a Húsvétra készülünk fel,  de azt hiszem ebben a felkészülésünkben általában elsikkad egy igen lényeges szempont: a Nagyböjt nem az önmegváltás időszaka, hanem a megváltás elfogadásáé. Bővebben

Jézussal az úton

keresztutMottó:Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában,
úgy fogják fölemelni az Emberfiát is,

hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda,
hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3,14-16)

Nagypéntek van, Krisztus kínszenvedésének és halálának az emléknapja. Az Egyház Jézus szavaira (“eljön az idő, amikor kiragadják körükből a vőlegényt, akkor majd böjtölnek” Mk 2, 20) emlékezve gyászol ezen és a következő napon, ezért nincsenek szentmisék, csak egy igeliturgia péntek este. Szép szokás azonban a keresztúti ájtatosság, amelynek keretében a hívek Jézus szenvedésére emlékezve igyekeznek felszítani magukban az elhatározást a megtérésre. Ezúttal – rendhagyó módon – én is ilyen útra hívok mindenkit.

Bővebben

Változatok egy témára

felszínenMottó: “… nem értem, miért tehetted, amit tettél az ember ellen?
Aki bűnös, hadd hordozhassa bűne súlyát, vezekelhessen;
aki vétkes, megbánva vétkét, könnye árán megtisztulhasson!
S miért kellett mindet megölnöd? A bűnös lakolhatott volna özönvíz nélkül …
(Éa beszéde, Gilgames-eposz, XI. tábla)

A legutóbbi bejegyzésemben úgy írtam az özönvíz-történet jelentőségéről, elhelyezve a bibliai szövegkörnyezetbe, hogy magáról a történetről nem sokat szóltam. Tekintettel azonban arra, hogy a  bibliai Özönvíz-történet számos ponton eltér a mezopotámiai hagyománytól, érdemes lehet a két történetet összevetni, mert – amint látni fogjuk – a feltételezett előkép és a bibliai történet eltérései is fontos tanításokat hordoznak.

Bővebben

Mennyei rendszerváltás

Mottó:Ahol azonban elhatalmasodott a bűn,
túláradt a kegyelem,
hogy amint a halálban uralkodott a bűn,
úgy uralkodjék az örök életre szóló megigazulás által a kegyelem is,
Urunk, Jézus Krisztus által.
” (Róm 5,20-21.)

Húsvét nyolcadában vagyunk, még ha ezt itt, Magyarországon a a belpolitikai események (az Alaptörvény aláírása, vagy a gyöngyöspatai zavargások) többé-kevésbé el is feledtetik velünk. Bármennyire felemelő érzés az egyik (még ha az egyes tételes rendelkezések kapcsán komoly, megalapozott bírálatot is megfogalmazhatunk), és aggasztó a másik (tudja valaki, hogy a rendőrség miért nem a büntetőjog teljes szigorával lép fel a bűncselekmények elkövetőivel szemben?), mégsem szabad elfelejtkeznünk a Húsvétról, mert annak üzenete az, ami reményünk, bizakodásunk és örömünk igazi alapja és hétköznapi problémáinkra is biztos megoldást kínál. A Húsvét, amelynek története sem az akkori, sem a mai sajtó figyelmét nem vonta magára, mégis sarkaiból fordította ki a világot.

Bővebben

Szemlesütve

Mottó:Amikor mindez beteljesedik, nézzetek fel,
és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok!” (Lk.21,28.)

Advent első vasárnapján Krisztus nagy apokaliptikus beszédének egy részletét hallhattuk a szentmise evangéliumában. Ez Jézus utolsó nagy, többé-kevésbé nyilvános beszéde, amelyet Nagykedden, az utolsó vacsora és elfogatása előtt mondott. A beszéd egésze valójában nem is a világ végéről, hanem Jeruzsálem pusztulásáról szól; a világ vége a közelgő nemzeti katasztrófa ellenpontjaként jelenik csak meg. Nekünk, mai keresztényeknek, akik számára Jeruzsálem pusztulása már csupán a távoli múlt emléke, azonban éppen ez a részlet fontos, hiszen a világ vége még nem jött el. Jézus evangéliumi szavai tehát elsősorban nekünk, mai keresztényeknek szólnak, akik talán még részesei is lehetünk ezeknek az eseményeknek.

Bővebben