Oly’ nehéz a választás IX. – Maradjunk kapcsolatban!

Mottó:Hagyjátok el tehát a hazudozást,
beszéljen mindenki őszintén embertársával,
hiszen tagjai vagyunk egymásnak.
Ha elfog is benneteket az indulat, ne vétkezzetek.
A nap ne nyugodjék le haragotok fölött. ” (Ef 4,25-26)

Előző bejegyzéseimben arról írtam pár gondolatot, hogy milyen tévutakat látok a fiatalok házasságra való felkészítésének bevett módszereiben. Írtam a keresztény individualizmus csapdájáról, a különneműek elszigetelésének káros voltáról, az egyetemes receptek hiányáról és a megfelelőségi vizsgálat félrevezető voltáról. Okkal merülhet fel hát sokakban, hogy ennyi bírálat után mi az, amit én magam kívánatosnak látnék. Vájt fülű Olvasóim, akik több írásomat is figyelmesen olvasták, persze már nyilván sejtik, hogy a kapcsolat-központú megközelítést tartom kívánatosnak; de mit is jelent ez a gyakorlatban?

Bővebben

Állagmegóvás tilos?

templomfelujitasMottó:Senki ne keresse csak a maga javát,
hanem a másét is.” (Fil 2,4)

Legutóbbi bejegyzésben röviden érintettem az önzés és az önszeretet különbségét; hasznos ezt a témát jobban körbejárni, mert a legtöbb ember nem tud különbséget tenni a kettő között, és Szent Ágoston aforizmáját emlegeti, amely szerint az ember az Isten megvetéséig menő önszeretet és az önmegvetésig menő Isten-szeretet között választhat. Jól hangzó mondás, csak szerintem az a baj vele, hogy összekeveri a fogalmakat: a helyes önszeretet és az Isten iránti szeretet között ugyanis nincs, és nem is lehet ellentét; a valódi ellentét az Igaz Isten iránti őszinte imádás és az önimádat között feszül. Bővebben

A megdicsért gazember

Mottó: „Igen, a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál.

Az elmúlt vasárnap evangéliumában Jézus egyik legnehezebben megérthető, és könnyen félreérthető példabeszédét adta elénk az Egyház, amelyet csak Lukács evangélista őrzött meg számunkra. Sokak számára első látásra valóban megbotránkoztatónak tűnik, hogy az úr ezt a gazembert megdicséri, sőt még Jézus is elismerően szól a „világ fiairól”. (A moralizáló szellem „A hűtlen intéző” címet adta neki, és kettévágta: az egész történetet a Lukács szerinti evangélium 16. fejezetének 1-12. versei tartalmazzák, míg a 13-14. vers már a következő tanításhoz kapcsolódik, és a Máté szerinti evangélium 6. fejezetének 24. versében is megvan.) De mire is tanít minket (hiszen Jézus a tanítványokhoz beszél) ez a történet?
Bővebben

Ember a nagyító alatt

Mottó: „Aki a kicsiben hű, a nagyban is hű.” (Lk 16,10)

Nem tudom, elgondolkodtak-e kedves Olvasóim azon, hogy miért tartják sokan úgy, hogy a hatalom megrontja az embert. Ez a – látszólag – rendkívül szigorú ítélet a hatalmasok felett egyesek szerint a hitványak és sikertelenek irigységének gyümölcse, míg mások szerint örök és változhatatlan törvény. Ez utóbbi vélekedés mellett még vallásos érveket is felhoznak: a hatalom az Istené, így az az ember, aki mások felett hatalmat gyakorol, eleve rossz úton jár. Erkölcsös ember tehát menekül a hatalomgyakorlás kísértése elől, annál is inkább, mert a hatalom megtartása tisztességes eszközökkel lehetetlen.

Bővebben