A szükséges strukturális átalakítás

barad-dur-collapsesMottó:Mert mindenki, aki gonoszat tesz,
gyűlöli a világosságot, s nem megy a világosságra,
nehogy kiderüljenek a tettei.

Aki ellenben az igazsághoz szabja tetteit,
a világosságra megy, hadd derüljön fény a tetteire,
amelyeket az Istenben vitt végbe.
” (Jn 3,20-21)

A napokban a buszon utaztam, és befészkelte az agyamba magát egy szóösszetétel: “a bűn struktúrái”. Azt tudtam, hogy ez Szent II. János Pál pápa megfogalmazása volt, aki a Sollicitudo Rei Socialis enciklikájában használta először ezt a fogalmat a társadalmi szinten  intézményesült bűn megjelölésére, vagyis az olyan rendszerszerűen működő társadalmi jelenségekre, amelyek az embereket szinte kikerülhetetlenül a bűn felé terelik. Ahogy utaztam a buszon, elkezdtem gondolkozni azon, mit is jelent ez a fogalom a mindennapok nyelvére lefordítva … Bővebben

A nyomor vámszedői

rabszolgapiacMottó:Zálogba kell adnunk fiainkat és lányainkat,
hogy gabonát szerezhessünk, ehessünk és életben maradjunk.” (Neh 5,2)

A múltkori bejegyzésemben látszólag gyorsan elintéztem a bevándorlás kérdését azzal, hogy az állam feladata, hogy méltányosan, a kulturális különbségeket, a helyiek és a bevándorlók érdekeit is figyelembe véve, szigorúan betartott feltételekkel megszabja a bevándorlás kereteit, valamint azzal, hogy a helyi kultúra megerősítésével őrizhetjük meg a bevándorlás ellenére is kulturális önazonosságunkat. Hűséges Olvasóim azonban már olvasnak a sorok között, és nyilván sejtették, hogy ez még csak egyik vetülete a kérdéskörnek, amire még visszatérek. Ma tehát a bevándorlás veszélyei után szólnék a bevándorlás haszonélvezőiről is, akik a társadalmi hatásokra fittyet hányva tisztességtelen hasznot húznak a vándorlók nyomorúságából. Bővebben

A felemelkedés útja: egyenlősdi vagy igazságos megkülönböztetés?

Mottó:Az egyenlőknek egyenlően,
az egyenlőtleneknek egyenlőtlenül.” (Arisztotelész)

A legnagyobb hiba, amit egy összetett probléma megoldásakor el lehet követni az, ha egysíkú megoldást keresünk; közvetlenül ezután következik az, ha a megoldás keresése közben szem elől tévesztjük a célt, vagy nem vetünk számot a valósággal. Ez a megállapítás igaz a legnagyobb hazai etnikai kisebbség helyzetének javítását célzó intézkedési tervek kidolgozására. Ha a kérdéskört leegyszerűsítjük a cigánybűnözés, vagy éppen a rasszizmus kérdésére, nem véve figyelembe a cigány társadalom sokszínűségét, ha a beilleszkedési folyamat lényegét a különbségek tagadásában látjuk, amely pusztán rendészeti eszközökkel is elérhető, biztosan nem érünk célt. Fontos tehát tisztáznunk: mit értünk a beilleszkedés fogalma alatt, és milyen eszközökkel érhetjük el e célt.

Bővebben

Cigányok ideje

Mottó: “Az idegent ne használd ki és ne nyomd el,
hiszen ti is idegenek voltatok Egyiptomban!” (Kiv.22,20)

Az elmúlt hétvége megint a nagy vonulások jegyében telt el. Több más mellett a cigányság vezetői is békemenetet szerveztek, a “rasszizmus és kirekesztés ellen”. A felvonulással illetve az azon elhangzott beszédekkel nyilván lehet vitatkozni, azzal azonban nem, hogy a legnagyobb lélekszámú etnikai kisebbség helyzetével igenis foglalkozni kell. Sajnálatos, hogy ma szinte majdnem minden fontos társadalmi probléma azonnal pártpolitikai síkra terelődik; most viszont, hogy a “megfigyelési botrány” elterelte a pártpolitikusok figyelmét e kérdésről, alkalmunk nyílik néhány higgadt, rövid gondolat megfogalmazására.

Bővebben