Oly’ nehéz a választás IX. – Maradjunk kapcsolatban!

Mottó:Hagyjátok el tehát a hazudozást,
beszéljen mindenki őszintén embertársával,
hiszen tagjai vagyunk egymásnak.
Ha elfog is benneteket az indulat, ne vétkezzetek.
A nap ne nyugodjék le haragotok fölött. ” (Ef 4,25-26)

Előző bejegyzéseimben arról írtam pár gondolatot, hogy milyen tévutakat látok a fiatalok házasságra való felkészítésének bevett módszereiben. Írtam a keresztény individualizmus csapdájáról, a különneműek elszigetelésének káros voltáról, az egyetemes receptek hiányáról és a megfelelőségi vizsgálat félrevezető voltáról. Okkal merülhet fel hát sokakban, hogy ennyi bírálat után mi az, amit én magam kívánatosnak látnék. Vájt fülű Olvasóim, akik több írásomat is figyelmesen olvasták, persze már nyilván sejtik, hogy a kapcsolat-központú megközelítést tartom kívánatosnak; de mit is jelent ez a gyakorlatban?

Bővebben

A pirkadat embere

pirkadatMottó:Az igaz ember útja olyan, mint a hajnal pirkadása,
egyre világosabb, míg fényes nap nem lesz.” (Péld 4,18.)

Vannak szavak, amelyek lassan kikopnak a használatból, és más, rokonértelmű szavak kerülnek a helyükre, majd pedig – ezek eltérő jelentése miatt – már ezeket sem használjuk egy jelenségre, és így a valóság egy része megnevezhetetlenné válik. Alighanem így vagyunk az “igaz ember” szóval is: keresztény hatásra az “igaz ember” kifejezést a “szent” váltotta fel, amelynek jelentése azonban egyre inkább a kanonizált szentekre és a “tökéletes” emberekre szűkült. Pedig igaz emberek ma is élnek köztünk, még ha nem is nevezzük így őket – talán azért, mert nem ismerjük e szó jelentését.

Bővebben

T. T. T.

oda fölMottó:A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély.
Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát,
nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.” (1Kor 13, 4-7)

Nem tegnap történt, mégis jól emlékszem, amikor az egyik kedves tanárom, aki a polgári jog gyakorlatot tartotta számunkra, az egyik – egyébként jeles – zárthelyi dolgozatom jobb felső sarkára három betűt írt “T. T. T.”. A titokzatos rövidítést meg is fejtette számomra, amikor a leckekönyvet írattam alá: “Több is telne tőle!”.  Igen, azt hiszem, mi keresztények is sokszor úgy érezzük, hogy feladatunkat jól oldottuk meg, hiszen több-kevesebb sikerrel kerüljük a bűnt, igyekszünk megbocsátani az ellenünk vétkezőknek, és jót tenni még ellenségeinkkel is. Mégis valószínű, hogy a mi Urunk – méltányolva ugyan erőfeszítéseinket – néha bizony-bizony szívesen felírná az égre ezt a három betűt.  Nem azért, mert nem jó az irány, hanem azért, mert ezzel is bátorítani akar a jóra.

Bővebben

Csúszós pálya

Mottó:O, sancta simplicitas!

Ó, szent egyszerűség!”- állítólag így kiáltott fel Husz János a máglyán, amikor látta, hogy egy öreg anyóka milyen őszinte igyekezettel hordta a rőzsét máglyájához, maga is részt kívánva venni e veszélyes eretnek elpusztításában. Az egyszerűség – amint az a fenti példából is látszik – nem feltétlenül jó; az összetett dolgok leegyszerűsítése pedig sokszor egyenesen veszélyes. Azt mondják, a történelmet nem kell hamisítani: elég egyes dolgokat kiemelni, másokat elhallgatni. S valóban, semmi sem tud annyira megtévesztő lenni, mint a jórészt igaz elemekből épített, a bonyolultabb összefüggéseket elhallgató és durván leegyszerűsítő – hazugságok.

Bővebben