A Könyvek Könyve

Mottó: “Mert ha Mózesnek hinnétek,
nekem is hinnétek, mert hisz rólam írt.
De hát ha az ő írásainak nem hisztek,
hogy hinnétek az én szavaimnak?” (Jn 5, 46-47)

Ma, Szentírás Vasárnapján az Egyház a Szentírás fontosságára és jelentőségére hívja fel a figyelmünket. A Bibliaként is ismert könyvgyűjteménynek a keresztény ember mindennapi fegyvertárában a helye, hiszen hitünk szerint Isten Szavát közvetíti felénk. A II. Vatikáni Zsinat előtt ezt a központi szerepet – az abban foglaltak önkényes értelmezésétől való félelemből, illetve túlzott tiszteletből – a sokszor édeskés, illedelmes és tendenciózus kegyes vallási irodalom fenyegette. Ma a keresztények között is teret hódító, antiszemita felhangoktól sem mentes  újpogányság fenyegeti, amely az Ószövetséget teljes egészében elveti, az Újszövetséget pedig csak annyiban fogadja el, amennyiben abból zavaros eszméit alá tudja támasztani, egyébként Jézus “zsidó tanítványai” által meghamisított szöveggyűjteménynek tekinti.